A botanika hetének élő növénybemutatója, amelyet a főiskola nemrégiben felújított C épületének Télikert- és Növényházában rendeztek meg, az intézményben dolgozókon és tanulókon kívül minden érdeklődő számára nyitott volt, naponta számos érdeklődő látogatta. A kiállítás alkalmat adott arra, hogy különleges növényeket, bambuszfajtákat, virágtalan növényeket tekinthessenek meg a látogatók, alaposabban megismerjenek egy-egy fajt vagy növénycsoportot.
A rendezvény záró napján a tanszék dolgozóinak színes előadássorozata hangzott el. Az első előadást Dr. Orbán Sándor, a Növénytani Tanszék vezetője tartotta: India botanikus szemmel. Saját élményeire épülő, szemléletes előadásában bemutatta az indiai hegyvidék érdekes, monszun éghajlati övben kialakult flóráját, és kitért a gazdasági-társadalmi viszonyokra is. A második előadást Pál Károly tartotta, témája a virtuális mikológia volt. Részletesen bemutatta a különböző gombacsoportok térbeli szerkezetét, növekedését befolyásoló tényezőket, a növekedés sejttani alapjait, majd rátért a gombanövekedést szimuláló úgynevezett Cyberfungi programra. 
A következő előadó, Pénzesné dr. Kónya Erika a növények terjedési sajátosságaiból ragadott ki néhány érdekes jelenséget. Őt követte Dr. Dulai Sándor előadása Kecskebúza (Aegilops) fajok stressz-toleranciájának összehasonlító vizsgálata címmel, melyben egy olyan innovatív kutatás eredményeiről számolt be, amely a későbbiekben a magyar mezőgazdaságnak is gazdasági hasznot jelenthet. Dr. Bóka Beáta előadása egy élelmiszerbiztonsági szempontból érdekes vegyületcsaládra, a biogén aminokra koncentrált. A biogén amin bioszenzorok készítésére felhasználható enzimek széles körének áttekintését követően az élelmiszerbiztonsági vizsgálatokra legalkalmasabbnak tűnő diamin oxidázt ismertette részletesebben. Az előadássorozatot Bartók Dóra A pofók árvacsalán (Lamium orvala L.) biológiai vizsgálata a Zákányi-domboldalon című előadása zárta.(www.edupress.hu)