2007. szeptember. 28. 13:27 Edupress Utolsó frissítés: 2007. szeptember. 28. 13:27 Közoktatás

Nehéz mérni a nyelvtudást

Ebben a tanévben először hallatták hangjukat a Pannon Tudományos Műhelyek Veszprémben, szerdán megtudhatták az érdeklődők, mérhető-e a nyelvtudás.

A Pannon Egyetem a Közép-dunántúli Régió tudásközpontjaként egyik alapvető feladatának tekinti a térség kulturális és tudományos életének támogatását, fejlesztését. E célkitűzés jegyében indította el másfél évvel ezelőtt azt a tudományos ismeretterjesztő sorozatot, melynek keretében az egyetem öt karának kiemelkedő eredményeket elért professzorai ismertetik saját kutatási területük újdonságait, ezáltal közelebb hozva a tudományt a mindennapokhoz, összekötve Veszprémet az egyetemi élettel és az itt folyó munkával.A tizedik előadáson Dr. Bárdos Jenő egyetemi tanár, az Angol-Amerikai Intézet igazgatója beszélt a nyelvtudás aktuális kérdéseiről. A nyelvvizsgák történeti hátterének ismertetése után vázolta az utóbbi évek statisztikai mutatóit, még mindig angol nyelvtudásukról szeretnének legtöbben igazolást szerezni, átlagosan mintegy 60 százalékos sikerrel. Főként fiatalok és az egyetemista korosztály érintett a kérdésben, a nyelvvizsga megszerzésének legfőbb okai a többletpont lehetősége, az érettségi helyettesítése, valamint a diploma kiváltása.Dr. Bárdos Jenő beszélt az egynyelvű és kétnyelvű vizsgák értékéről, valamint az általános és szaknyelv közötti homályos határvonalról. Elemek és kompetenciák szerint vizsgálta a nyelvtudást, vázolta az érveket, melyek szerint mérhető a nyelvtudás.Beszédének második felében a nyelvtudás megítélésnek korlátait elemezte, "a természetellenes helyzet, és vizsganyelv, az egybevethetőség, az egyszeriség, valamint az anyanyelv és az álnyelv rejtett interakciója kérdésessé teszik a mérhetőséget" - mondta. A megfoghatatlanság és kiszolgáltatottság tehát akadályozzák a nyelvvizsga mérését.Az előadás után a hallgatók kérdésfeltevéssel kaphattak még teljesebb képet a nyelvvizsgahelyzetről. (www.edupress.hu)