Egyre több iskola ismerte fel, hogy támogatni kell a tehetséggondozást, bátorítani a diákjaikat arra, hogy felismerjék belső értékeiket és merjék azt kibontakoztatni. Az egyetemi éveik alatt számos feltaláló, kutató indult útjára, többen nemzetközi sikereket tudhatnak maguk mögött.

A Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke, Balogh László szerint négy dolog mindenképpen jellemzi a tehetségeket: az első, hogy okosak, értelmesek, másodsorban legalább egy területen kiválóak, továbbá kreatívak és nagyon fontos a motiváció is. Ha ezen négy elem közül bármelyik is hiányzik, akkor tulajdonképpen nehezen bontakozik ki a tehetség. Szunnyadhat, és csak a megfelelő környezet képes fejleszteni. Ezt fedezte fel több egyetem is, ahol már mentorhálózatok épülnek. Elsősorban a mester-tanítvány viszony, amire először gondolni szoktunk ennek említésekor, de ugyanilyen fontos a kortárs csoport szerepe is. Maga az ilyen támogató közeg megteremtése is bizonyos rátermettséget és adottságokat igényel lényegét tekintve.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is Tehetségmentor programot hirdetett. A kiépülő országos méretű segítő rendszer célja, hogy csökkentse azt a folyamatot, amely során a hazai tehetségek jelentős része már a középiskolát követő továbbtanulás, sőt, már a pályaválasztás során elvész. Ennek a programnak a középpontjában olyan diákok állnak, akiket már a középiskolában felfedeztek, így melléjük a tanárokon kívül egy velük közel azonos korú mentor is kerülhet. Ugyanakkor azok is jelentkezhetnek a csoportokba, akik a középiskolában inkább még szunnyadtak és csendben figyeltek. Az általánosan elmondható, hogy a mentorok segítik az elsősöket a beilleszkedésben, hogy megtalálják a helyüket az adott egyetem közösségében, valamint bátorítást is adnak, hogy a hallgatók felfedezzék a saját útjukat és ki tudjanak bontakozni.

A legtöbb tehetséggondozó program, amely a magyar egyetemeken működik, igyekszik megerősíteni azt a nézetet, hogy nem az a fontos, hogy valaki fejből fújja a Pallas vagy a Révai Lexikont, hanem az, hogy tudjon gondolkodni. Emellett kifejezetten fontos a motiváció, mert hiába okos vagy kreatív valaki, ha nem mer bekopogtatni a tanára ajtaján.

Ilyen mentorhálózat több egyetemi karon is működik, így a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán is, vagy ahogy többen hívják, a Pécsiközgázon. Ott a TehetségPont tagjai segítséget kaphatnak a tanulmányok során felmerült kérdésekben, de coaching szolgáltatás is üzemel, azaz a szaktudáson túl a személyes fejlesztésre is hangsúlyt fektetnek és itt működik a mentorhálózat is.

Az ELTE-n belül a tehetséggondozásnak két alapvető pillére van, a tudományos diákköri konferencia és a szakkollégiumi tevékenység. A szakkollégium a folyamatos odafigyeléssel olyan tanulmányi keretet biztosít a hallgatók számára, amely rendszeres kiegészítő tanulmányokat és kutatási lehetőséget jelent.

Hasonló elgondolás mellett működik a Debreceni Egyetemen is a program, ahol kutatási lehetőségeket nyújtanak a jelentkezőknek. Ez inkább szakmai előmenetelt és segítséget jelent, nem az elsősöket terelgető tevékenységet.

A jó képességű diákok keresése azonban nem csak az egyetemeken kezdődik el, egyre inkább tolódik a gimnáziumok felé. Számos egyetem munkatársai már eljárnak a középiskolákba, előadásokat tartanak, táborokat szerveznek a diákoknak. Ezeken az alkalmakon segítenek nekik az érettségire való felkészülésben, az egyetemek több neves professzora is részt vesz a táboroztatásban. De a legtöbb egyetemen a működő mentorhálózatban és tehetséggondozási programban részt vevők is mehetnek táborozni, ezeknek a célja már valóban a szórakozás és a csapatépítés.