Vége a kommunikáció szaknak? Több képzést is megszüntethet a kormány Felsőoktatás
Eduline

Vége a kommunikáció szaknak? Több képzést is megszüntethet a kormány

Hatalmas botrányt kavarhat az az új államtitkári tervezet, mely szerint több alapszakot, köztük a népszerű kommunikációt is megszüntetnék, más képzéseknél pedig az állami ösztöndíjas helyeket törölnék el végleg. Egyetemi forrásaink szerint több népszerű szak 2016-tól csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lesz elérhető.

Néhány éven belül megszüntethetnek, illetve teljes egészében fizetőssé tehetnek több szakot – erről a tervről tájékoztatta a dékánokat az államtitkárság. Egyetemi- és főiskolai forrásaink megerősítették, több képzést, közöttük az egyik legnépszerűbb kommunikáció szakot is megszüntetné a kormányzat.

Úgy tudjuk, a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság munkatársai felkeresték a dékánokat, akikkel áttekintették a szakkínálatot, és számos szak megszüntetését tűzték ki célul 2016 szeptemberére. A múlt héten közzétett „Fokozatváltás a felsőoktatásban” stratégia legújabb verziójában a képzések számának 15 százalékos csökkentéséről írtak. Az egyetemi források arról tájékoztatták az Eduline-t, több szak esetében valóban az államilag támogatott helyek megszüntetéséről volt szó, többek között andragógia képzést is lehet majd hirdetni 2016-ban, azonban már nem lesz támogatott képzési hely. Andragógiára már most is csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik a 430-as központi ponthatárt.

A sokak érdeklődését kiváltó kommunikáció szakról azonban egybehangzóan azt nyilatkozták, a teljes megszüntetés a cél, tehát már önköltséges módon sem lehet majd ilyen alapképzésre jelentkezni. Mindezt a túltermeléssel magyarázták, az egyik egyetemi vezető pedig úgy tudja, a kormány tervei szerint kizárólagosan a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indítanák el a képzést. Azt egyelőre nem lehet tudni, számszerűen hány és pontosan milyen szakot érint az átszervezés vagy a megszüntetés.

Az Eduline-nak az egyik egyetemi vezető kiemelte, bár érvek és ellenérvek ütköztetése volt a megbeszélésen, mindenkinek olyan érzése volt, mintha az államtitkárság már eldöntött tényként kezelné a megszüntetéseket, „a vád helyett már az ítéletet olvasták fel véletlenül”. Azt is kifogásolták, hogy semmilyen esettanulmány, statisztika vagy szakmai véleménykikérés nem előzte meg az államtitkársági megkeresést. Kérték, a március végére ígért államtitkári döntést küldjék el a Magyar Rektori Konferenciának is véleményezésre. Kérdéseinkkel megkerestük a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságot is, akik közleményben reagáltak, melyet itt olvashattok.

Nem éri meg gazdaságilag?

Mint ahogy azt mi is megírtuk, Palkovics László tavaly azt nyilatkozta, „megszűnhetnek azok az egyetemi-főiskolai alapszakok, amelyek gazdasági szempontból nem jelentenek megtérülő befektetést”. A felsőoktatásért felelős államtitkár szerint nincs szükség ennyi képzésre, az intézmények vezetőinek pedig szintén nem érdeke, hogy olyan szakokat működtessenek, amelyek nem tudják kiszolgálni a munkaerő-piaci igényeket.

A múlt héten megjelent „Fokozatváltás a felsőoktatásban” elnevezésű stratégia legújabb verziójában kiemelték, a felsőoktatási képzésnek érzékenyen kellene reagálni a munkaerő-piaci igényekre, a magyar gazdaság növekedésének több képzési területen gátat szab az egyes szakokon fellelhető szakemberhiány (elsősorban a műszaki és az informatikai területeken), miközben más szakok iránt a munkaerő-piaci kilátásokhoz képest indokolatlanul magas érdeklődés mutatkozik.

A kormány nem először kérdőjelezi meg több társadalom- és bölcsészettudományi szak létjogosultságát – Orbán Viktor szerint egyenesen Dunát lehetne rekeszteni a „romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal” és ki kellene már irtani a „himihumi képzéseket”. Eközben a diplomás-pályakövetési rendszer és a KSH eredményei azt mutatják, hogy a dolgozó bölcsészeknek és a dolgozó mérnököknek hasonlóan jó munkahelyük van, mindkét kategória 71 százaléka dolgozik diplomás foglalkozásban vagy vezetőként, a bölcsészeknek 79 százaléka, a mérnököknek pedig kicsit magasabb aránya, 83 százaléka dolgozik.

A szakok megszüntetésének hírére reagált a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, ezt itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Matekérettségi 2025: ezeket fogalmakat, összefüggéseket és tételeket kérhetik középszinten Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Matekérettségi 2025: ezeket fogalmakat, összefüggéseket és tételeket kérhetik középszinten

Hatványozás azonosságai, függvények jellemzése és grafikus manipulációk – csak néhány olyan összefüggés, fogalom és feladat, amit minden diáknak tudnia kell, aki idén májusban matekból érettségizik. Összegyűjtöttük, mi mindent kell(ene) átvenni szűk egy hét alatt azoknak, akik középszinten vizsgáznak matekból.