Volt köztük, aki munka nélkül nullának érzi magát, de volt, aki összespórolt pénzére támaszkodva egyelőre élvezi, hogy nem kell ébresztőórára kelnie reggelente. Van, akinek regénybe illő sztorijai vannak a munkaügyi központokról, de csomóan soha nem jártak ott. Van, aki már öt éve, de van aki csak két hete keres munkát. Ha az átlagot nézzük, akkor a válaszadóik 11 hónapja keresgélnek, és naponta két órán át böngészik az álláslehetőségeket. Ez azt jelenti, hogy átlagosan már 84 teljes munkanapot töltött minden válaszadó állásvadászattal - írta a hello90 blog.

A magyarországi munkanélküliségi adatok jelenleg nem maradnak el sokkal az unió átlagától, ez főleg annak köszönhető, hogy az utóbbit a dél-európai országok siralmas statisztikái nagyon lehúzzák. A 25 év alattiak körében 21,9% volt az átlagos munkanélküliségi ráta az EU-ban, itthon ugyanebben a korcsoportban 19,8%. Most spanyol fiatalnak lenni a legrosszabb, náluk a 25 év alattiak több mint fele nem talál munkát.

A munkanélküliség az elmúlt két évben folyamatosan és jelentősen csökken. Ennek a válság végét jelző gazdasági fellendülés mellett az is az oka, hogy a KSH adataiban teljes értékű munkavállalónak számítja a közmunkásokat, és azokat is, akik külföldön dolgoznak, márpedig mindkét csoport száma óriásit ugrott az elmúlt két évben.

Míg 2012-ben havonta maximum 100 ezer ember dolgozott közmunkásként, addig 2014 első felében már a duplája. Az elhelyezkedés valószínűsége nagymértékben függ a végzettségtől is. Míg a magyar oktatáspolitika éppen a gimnáziumi és a felsőoktatási helyek csökkentésére törekszik a munkaerőpiac igényeire hivatkozva, a számok éppen az ellenkezőjét mutatják. A Magyar Ifjúság kutatásból kiderül, hogy minél magasabb végzettséggel rendelkeztek, annál kisebb az esélyetek a munkanélküliségre.