2010-ben bruttó 462 millió, 2016-ban 581 millió forintot fordítottak az állami egyetemek és főiskolák tanulmányi rendszerekre, ezen belül a Neptunra 2010-ben 272 millió, 2016-ban pedig 545 millió forintot - derül ki az LMP-s Ikotity István kérdésére adott államtitkári válaszból.

Az LMP-s politikus "Meddig szórja még a közpénzt a kormány a Neptun tanulmányi rendszerre?” című írásbeli kérdésére Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt válaszolta, a minisztérium legalább tíz éve nem nyújtott támogatást a tanulmányi rendszer fejlesztéséhez, az egyetemek és főiskolák maguk döntik el, melyik rendszert használják.

A legtöbb felsőoktatási intézmény - összesen 44 - azonban Neptunt használ, öt saját rendszert, öt az ETR-t, tizenhat pedig az ETN-t.

"Felmértük az állami felsőoktatási intézmények tanulmány rendszerekre fordított kiadásainak nagyságrendjét: 2010-ben 462 millió, 2016-ban 581 millió forintot fordítottak mindösszesen tanulmányi rendszerekre, ezen belül a NEPTUN tanulmányi rendszerre 2010-ben 272 millió, 2016-ban pedig 545 millió forintot (valamennyi összeg bruttó értékben került feltüntetésre)" - írja.

Hozzáteszi: a Neptunt fejlesztő SA Informatika Zrt-nek kifizetett összegek növekedése azzal is összefügg, hogy több egyetem, például az ELTE, a Kaposvári Egyetem vagy a Pécsi Tudományegyetem az elmúlt években állt át a Neptunra.

Az államtitkár azt írja, "a Neptun tanulmányi rendszer minőségével kapcsolatban megjegyzendő, hogy az ilyen rendszereknek a Felsőoktatási Információs Rendszer felé folyamatos adatközlést kell biztosítaniuk. 2012 óta számos esetben került sor adatkörbővítésre a FIR-ben, és a Neptun fejlesztő cége - a többi tanulmányi rendszer fejlesztőjével együtt - folyamatosan elvégezte azon fejlesztéseket, amelyeket a jogszabályok előírnak (...) a szolgáltató az intézmményi igényeknek igyekszik megfelelni a rendszer fejlesztése során".