Külföldi továbbtanulást fontolgattok, de anyagi vagy más okok miatt nincs lehetőségetek arra, hogy egy másik országba költözzetek, és valamelyik brit, francia, német vagy éppen amerikai egyetemre felvételizzetek?

Ma már nem csak külföldön szerezhettek külföldi diplomát - egyre több külföldi felsőoktatási intézmény hirdet képzéseket Magyarországon, ahogy a magyar egyetemek és főiskolák közül is egyre több köt megállapodásokat brit, francia, német, osztrák vagy éppen amerikai felsőoktatási intézményekkel közös szakok indításáról.

Idén szeptembertől például a business schoolok Financial Times által összeállított rangsorán is szereplő ESSCA School of Management is képzést indít Budapesten, a hallgatók hároméves, angol nyelvű nemzetközi menedzsment szakot végezhetnek el, francia diplomát szerezhetnek így. Egy félévet külföldön kell tölteniük az iskola valamelyik partneregyetemén, illetve arra is lehetőségük van, hogy a szakmai gyakorlatot külföldön végezzék el. A felvételihez az kell, hogy a jelentkezők igazolják, hogy van érettségijük vagy ebben az évben fognak érettségizni, a Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban megszokott rend alapján emellett motivációs levelet és két referencialevelet, középiskolai és érettségi bizonyítványt is kérnek, a felvételizők személyes elbeszélgetésen vesznek részt.

Az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola többek között alap- és mesterszakokat kínál angol nyelven, amelyek elvégzésével a hallgatók a brit University of Buckingham diplomáját kapják meg, a Budapesti Metropolitan Egyetem a Coventry Egyetemmel indít közös üzleti képzéseket.

Itthon, mégis külföldön?

Aligha meglepő: az elmúlt években folyamatosan emelkedett a külföldön továbbtanuló magyar diákok száma. A Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjának tanulmánya szerint 2013 és 2015 között 40 százalékkal nőtt a hazai fiatalok öt fő célországának (Egyesült Királyság, Németország, Ausztria, Hollandia, Dánia) felsőoktatásában tanuló magyar hallgatók száma. "Noha ezen adatok vélhetően hiányosak, a növekvő tendencia egyértelműen azonosítható. Ezt erősítik meg az egyesült királyságbeli Higher Education Statistics Agency (2017) adatai is, amelyek szerint a szigetország felsőoktatásában tanuló magyar hallgatók száma 2008 és 2012 között mintegy megduplázódott" - olvasható a tanulmányban.

Ennél azonban valószínűleg jóval többen vannak azok, akik fontolgatták ugyan a külföldi továbbtanulást, de főként anyagi okok miatt végül lemondtak róla - ezeket a képzéseket alighanem nekik szánják az egyetemek és főiskolák, itthoni és külföldi felsőoktatási intézmények. A legfőbb hátráltató dolog ugyanis - mondta az Eduline-nak egy végzős középiskolás - nem is a tandíj, hanem a külföldi megélhetési költségek. "Míg itthon legrosszabb esetben is elég 80 ezer forint arra, hogy megéljek a szüleimtől távol, egy másik városban, addig ugyanez például Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban jóval többe kerül. Drágább a koli, az albérlet, az élelmiszer, az utazás" - mondta az idén érettségiző Zsuzsa.