Hogyan döntik el az egyetemek, ki kerülhet be a kollégiumba? Miként kell jelentkezni, és mikor? Jobban megéri, mint az albérlet? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
A kollégiumi jelentkezés rendszerint július második felében kerül elő, ami természetes, hiszen ekkorra derül ki, kit hova vettek fel. A jelentkezési időszakot maguk az intézmények határozzák meg saját hatáskörben, de általában több héten át, augusztus közepéig tart. Tartanak felvételit év közben is, ilyenkor általában januárban lehet élni a lehetőséggel, és elfoglalni a megüresedő helyeket.
A jelentkezést a hallgatói rendszerben - ETR-ben vagy Neptunban - bonylítják, és itt értesítenek arról is, hogy sikere volt-e a felvételi. A sikeresség szempontjait szintén önállóan határozza meg az adott intézmény, de legtöbbször a szociális helyzet - rászorultság -, az állandó lakhely intézménytől való távolsága, illetve a tanulmányi eredmények a meghatározók. Többször a kiemelkedő sporteredmény, vagy a közösségi munka is pluszpontot jelent a kollégiumi felvételi kapcsán.
A lakhely távolsága és a tanulmányi eredmények egyértelmű mutatók, de joggal merül fel, mi alapján döntik el a rászorultságot. Ezt általában az eltartók és eltartottak arányával, illetve az eltartók keresete alapján határozzák meg. Tehát ha valaki egy szülőjével él, aki minimálbért kap, nagyobb eséllyel kap helyet, mint az, akinek mindkét szülője kereső, és egy háztartásban él.
A konkrét példa kedvéért itt találjátok az ELTE, itt pedig a BME kollégiumi felvételi szabályzatát, melyben minden tényezőt részletesen leírnak.
| Szakkollégiumok |
| Több intézmény is működtet szakkollégiumot. A fő különbség a hagyományos koli és a szakkoli között, hogy utóbbiba nehezebb bekerülni, hiszen egy külön felvételi eljárás dönt erről, amit nem titkoltan a kiemelkedő hallgatók számára szerveznek. A szakkollégiumok ennek megfelelően nem csak lakhatást, hanem kvázi "továbbképzéseket" is nyújtanak a tagjainak, a szakmai ismertségek miatt pedig szintén megéri megpróbálkozni egy szakkolival. A szakkollégiumi felvételiket általában már a szemeszter közben szervezik. |
A kollégiumok ára szintén intézményenként eltérő, de a nagyobb egyetemeken belül is lehetnek különbségek. Általában a felújított, saját fürdőszobával rendelkező, egy-, maximum kétágyas szobák a legdrágábbak, de a mai napig vannak 3-4 ágyas szobák, amikben természetesen kisebb összeégrt lehet helyet bérelni. Vezetéknélküli internet általában már mindnhol van, azonban egyes kollégiumokban ezért egyszeri regisztrációs díjat kérhetnek, ami pár ezer forintnak felel meg.
Az állami intézmények kollégiumaiban elég nagy a szórás az árak között, 10 ezer forint alatt is megúszható a havi lakhatási díj, de olyan kolesz is van, ahol 35 ezres, természetesen egyágyas szobák várják a hallgatókat. Ebben lényegi különbség nincs vidéki és budapesti kollégiumok közt, a Debreceni Egyetem kínálatában van olyan, 35 ezer forintos férőhely, ilyen drágát az ELTE kollégiumi kínálatában egyet sem találtunk. Tavalyi körképünket itt találjátok. Az általánosságban elmondható, hogy minden egyetemi városban olcsóbban ki lehet jönni kollégiumi férőhellyel, mint albérlettel, főleg, ha valaki társak nélkül keres lakhatást.
A kollégiumok egyértelmű előnye a közösség, hiszen az intézményi kolikban több szaktársat is találhat a diák. Itt sokkal jobban terjednek az infók, és a magány sem fenyegeti azt, aki esetleg ismerős nélkül kénytelen elkezdeni új életét egy egyetemi városban. A kollégiumok többségében gyakran szerveznek programokat, amik néha külsősök számára is elérhetők.
Kollégiumi elhelyezést nem csak Ba/Bsc vagy osztatlan képzésre járók kérhetnek. Ugyanúgy felvehetnek elsőévek mesterképzésre járó hallgatókat, de akár PhD-hallgatók számára is nyitva állnak ezek az intézmények.
