Magyarországon az állami felsőoktatásban ma 44 444 hallgatót tudnak fogadni az intézmények kollégiumai. Ennél azonban csak nappali tagozatos hallgatóból 2017/18-ban több mint négyszer több volt.

Sok helyen tehát óriási, akár négy-ötszörös a túljelentkezés a meghirdetett ágyakra, míg máshol, kevésbé népszerű egyetemek esetében kihasználatlanul állnak az épületek. Rengeteg hallgató lakhatási helyzetét nehezíti ráadásul az is, hogy a fővárásoban, illetve a legnagyobb egyetemvárosokban évről évre egyre drágábbak az albérletek is - írja a Pénzcentrum.

Akik bekerülnek, duplán jól járnak, hiszen a legnépszerűbb egyetemek kollégiumaiban sem kell - néhány kivétellel - 20 000 forintnál többet fizetniük, és sok helyen kétágyas szobák és szobánkénti vizesblokk áll a hallgatók rendelkezésére.

Bár Magyarországon a 2005/06-os tanév óta folyamatosan csökken a felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók száma, az állami felsőoktatásban tanuló hallgatók részére összesen csupán 44 444 férőhely áll rendelkezésre - mondta el az oldalnak Hegedűs Imre, a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének (FEKOSZ) elnöke. Ez a szám még mindig negyede a hallgatói összlétszámnak a legfrissebb adatok alapján.

Budapesten és Gödöllőn akár négy-ötszörös túljelentkezéssel is számolni lehet. Aki pedig nem kerül be kollégiumba, annak albérleti kiadásokkal kell számolnia. A FEKOSZ elnöke az egyre magasabb albérleti árakkal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra is, hogy "az elmúlt években egyre több külföldi hallgató érkezett magyar egyetemvárosokba, ami tovább növelte az amúgy sem alacsony albérlet árakat ezeken a helyeken."

A helyzetre megoldást jelenthet többek között a 2016 végén elfogadott Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia, illetve szintén előremutató, hogy a fővárosban terveznek egy diákvárost, amely 8000 hallgató számára teszi majd elérhetővé a kollégiumot.