Úgy tűnik, a rektorok többsége beletörődött a kormány felsőoktatási integrációs terveibe. Van, ahol már a "beolvadási szándéknyilatkozatot" is aláírták, máshol továbbra sem hajlandóak feladni az önállóságot. Június 30-ig kellett leadni az intézményfejlesztési terveket az erőforrás-minisztériumnak, a végső döntés a kormányé. A rektorok szeptemberre várják az első visszajelzéseket.

„Beolvadási szándéknyilatkozatot” írt alá a Szolnoki Főiskola és a Budapesti Gazdasági Főiskola, a dokumentum alapján a szolnoki intézmény a BGF karaként működne tovább – tudta meg az eduline. Túróczi Imre, a Szolnoki Főiskola rektora azt mondta, az erőforrás-minisztériumban kidolgozott „pólusprogram” - amely a két intézményt a közép-magyarországi pénzügyi-gazdasági felnőttképzési pólushoz sorolja - alapján szoros együttműködésre készülnek, de még nem tudják, hogy ez végül integrációt vagy lazább kapcsolatot jelent-e majd.

„Megkönnyíti a két intézmény integrációját, hogy mindkettő számára fontosak a gazdaságtudományi képzések” – mondta Sándorné Kriszt Éva, a BGF rektora. A főiskolának sem jött jól a keretszámvágás, a gazdasági alapszakokra összesen 250 ösztöndíjas helyet különített el a kormány januárban, ennek harminc százalékát kapták meg – ennek ellenére az országosnál kisebb mértékben csökkent a jelentkezők száma.

„A képzési profilunk bővülhetne a Szolnoki Főiskola műszaki képzéseivel, és vidéken is indulhatnának olyan új szakok, amelyekre regionális igény van. Más intézménnyel nem tárgyalunk szoros együttműködésről” – tette hozzá a rektor.

Pólusok helyett zónák

Áprilisban szivárgott ki a felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányairól szóló, még készülő kormányhatározat háttértanulmánya, amely ún. felsőoktatási fejlesztési pólusok kialakítását írja elő. A tervezetben az áll, hogy egy képzési profil legfeljebb 3-5 helyen lehet jelen az országban, a regionális központok azonban mindenképpen megmaradnának. A dokumentum egyik kérdéses pontja a Budapesti Corvinus Egyetem sorsa volt - az első változatok ugyanis még azzal számoltak, hogy a budai karok a Szent István Egyetemhez, a társadalomtudományi, a közgazdaság- és gazdálkodástudományi kar pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez kerülnének. Az eduline birtokába került legutóbbi változatban a Corvinus összes kara egy "felsőoktatási zónában" szerepel. A pólusprogramról itt, a zónákról pedig itt olvashattok, a rektorok véleményét pedig itt ismerhetitek meg.

A Szolnoki Főiskola sem egyeztet más felsőoktatási intézménnyel az integrációról – pedig az eduline információi szerint a Budapesti Corvinus Egyetem vezetői korábban tárgyaltak a Szolnoki Főiskola rektorával. Mészáros Tamás, a Corvinus volt rektora decemberben azt mondta, a turizmus szakot például szívesen „leadná Szolnokra”. Úgy tudjuk, év elején a Szent István Egyetem és a Debreceni Egyetem is szóba került lehetséges partnerként, elsősorban a vidékfejlesztési képzések miatt. Erről, illetve a vidéki főiskolák és az államtitkárság közötti egyeztetésekről itt olvashattok.

Dunaújvárosi Főiskola: nem kell integráció, együttműködünk

„A koncepció nem tartalmaz integrációs kényszert. Mi hosszabb távon is fenn tudjuk tartani magunkat, így önállóságunk megtartása mellett törekszünk együttműködésre” – mondta András István, a Dunaújvárosi Főiskola újonnan megválasztott rektora az eduline-nak.

A főiskola csatlakozott a közép-dunántúli együttműködési zónához, amely a DF-en kívül a Pannon Egyetemet és a Kaposvári Egyetemet tömöríti. A három intézmény szerencsés helyzetben van, kevés az átfedés a szakok között, ezért jelentősebb konfliktusok nélkül tudják összehangolni a képzési kínálatot.

„Megerősítjük a műszaki és az informatikai képzési területet, és gépészmérnöki mesterszak indítását kezdeményezzük. Kaposváron és Székesfehérváron lenne az alapképzés, informatikai mester- és doktori képzés pedig a Pannon Egyetemen folyna. A Kaposvári Egyetem angol nyelvű közgazdászképzést is indít, elsősorban külföldi hallgatók számára. A pedagógusképzés területeit pedig elosztjuk” – mondta András István.

A főiskolát az erőforrás-minisztériumban elkészített felsőoktatási fejlesztési tervezet az Óbudai Egyetemmel és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel sorolta egy pólusba, az ötlet azonban nem aratott nagy sikert, a rektor szerint egyértelmű, hogy az együttműködési zónákat regionális szempontok szerint kell meghatározni.

Nyíregyháza, Baja: ki mit akar?

A Nyíregyházi Főiskola is önálló akar maradni, bár egyeztettek a Debreceni Egyetemmel, és az erőforrás-minisztérium korábbi tervezete is egy pólusba sorolta a két intézményt. „Azért döntöttünk az önállóság mellett, mert a beiskolázási körzetünkben lévő leszakadó, hátrányos helyzetű kistérségek és ezek lakossága eltérő feladatot jelölnek ki” – mondta Jánosi Zoltán, a főiskola rektora, aki továbbra is a pedagógusképzést és a műszaki szakokat erősítené.

Hasonló a helyzet a bajai Eötvös József Főiskolán is. Az intézmény főtitkára, Pálity Ibolya kérdésünkre azt válaszolta, mindent megtesznek azért, hogy „önállóan, részben önállóan, legutolsó sorban integráltan fennmaradhasson az intézmény”, a kormányzati szándék azonban keresztülhúzhatja a terveiket. Úgy tudja, az intézményvezetők szeptemberben kapnak majd visszajelzést a minisztériumtól.