Nem szabályozzák részletesen a fogyatékossággal élő hallgatók jogait Felsőoktatás
MTI

Nem szabályozzák részletesen a fogyatékossággal élő hallgatók jogait

A felsőoktatást szabályozó törvények módosításainál figyelembe veszik az ombudsman idevágó jelentésének...

A felsőoktatást szabályozó törvények módosításainál figyelembe veszik az ombudsman idevágó jelentésének megállapításait. Igyekeznek egyértelművé, kiszámíthatóvá tenni a fogyatékossággal élő hallgatók kedvezményeinek és mentességeinek körét, illetve azok elbírálási módját - áll Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár levelében, amelyről az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala tájékoztatta csütörtökön az MTI-t.

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa egy korábbi átfogó vizsgálata során megállapította, hogy a fogyatékossággal élő hallgatók jogait nem egységes gyakorlattal érvényesítik az egyes felsőoktatási intézmények, illetve az intézményeken belüli karok, ezért arra kérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy egyértelmű jogszabályi környezet hozzanak létre. A felsőoktatásért felelős államtitkár válaszában részben egyetértett, részben vitatta az ombudsman megállapításait.

Az egyik vitatott kérdés, hogy nem egységes az ENSZ egyezményben és a felsőoktatásra vonatkozó szabályokban a fogyatékossággal élő ember fogalmának meghatározása. Az államtitkár szerint nem ütközik a jogbiztonság és az esélyegyenlőség biztosításának követelményébe az, hogy a jogszabály a felsőoktatás tekintetében nem nevesíti külön a pszicho-szociális fogyatékossággal élőket.

Az államtitkár - az orvosi szakvélemények elbírálásáról szóló ombudsmani felvetésére válaszolva - ígéretet tett arra, hogy a jövőben a biztos javaslatának figyelembevételével vizsgálja meg a felsőoktatási felvételi eljárást. Klinghammer István szerint ugyanakkor nem sérti a jogbiztonságot és az esélyegyenlőség követelményét, hogy az intézményeken belül eltérően érvényesítik a fogyatékossággal élők jogait, hiszen a felsőoktatási intézmények autonóm módon alakítják szervezetüket. Az államtitkár szerint a felsőoktatási rendszer sokszínűsége miatt nincs szükség az intézményi mentességek, kedvezmények elbírálásának további szabályozására.

Szabó Máté jelentésében kifogásolta, hogy a felsőoktatási intézmények a záróvizsga megszerzését követően sok esetben arra hivatkozva nem fogadják el a fogyatékossággal élő hallgatók nyelvvizsgamentességre vonatkozó kérelmét, hogy a hallgató jogviszonya már megszűnt. Az államtitkár válaszában az áll, hogy a kérelmet a hallgatói jogviszony megszűnését követően is elő lehet terjeszteni, ám a kérdés további jogi szabályozása alkalmazási nehézségekhez vezetne.

Az államtitkár elismerte, hogy a doktori iskolák esetében a szabályozás nem tér ki a mentesség kérdésére, ám a nyelvvizsgamentességet a doktori iskolákban nem a hallgatói jogviszony fennállása alatt kell vizsgálni, hanem a felvétel során. Az államtitkár válaszában emlékeztetett rá, hogy 2016-tól az érettségi után a felsőoktatásba belépők esetében is követelmény lesz a nyelvvizsga és a doktori képzésben is ehhez fogják igazítani a mentesség vizsgálatát - zárul az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának közleménye.

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon Campus life Rodler Lili

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon

Átlagosan 70-80 ezer forintot költenek a diákok egy nyári fesztiválon, de szállással együtt a költségek akár a 200 ezer forintot is elérhetik. Nem reprezentatív felmérésünkben több mint harmincan meséltek arról, hova készül idén bulizni, mennyit szán rá, mi alapján választja ki a kedvenc nyári fesztiválját.