Nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra? Így tanulhattok egyetemen akkor is, ha a minimumponthatár alatt vagytok.
A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján a 2018-as felvételin 280 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon. Aki ennél kevesebb pontot gyűjt, sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdheti el ezeket a képzéseket. Ezt a ponthatárt az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért kapott többletpontokkal együtt, de az egyéb eredményekért járó többletpontok nélkül kell elérni.
De mi van, ha nincs meg a 280 pont?
A felsőoktatási szakképzések minimumponthatára alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan szakoké. 2018-ban legalább 240 pontot kell összegyűjtenetek, ha állami ösztöndíjasként vagy önköltséges formában tanulnának tovább ilyen képzésen − a minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de a más jogcímen kapott pluszpontok nélkül kell elérni.
Hogyan tovább?
Egy felsőoktatási szakképzés jó választás lehet - többek között - azoknak, akiknek nincs elég pontjuk ahhoz, hogy bekerüljenek a kiválasztott BA- vagy BSc-képzésre. Ha először elvégeznek egy ilyen kétéves képzést, majd alapszakra jelentkeznek, a felsőoktatási szakképzés záróvizsgájáért (ha a szakiránynak megfelelően tanulnak tovább) pluszpontokat kaphatnak.
A 2018-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Mi az a felsőoktatási szakképzés? Minden, amit tudnotok kell ezekről a szakokról
Egyetemre, főiskolára felvételiznétek, de még nem találtátok meg a tökéletes szakot? Esetleg nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra? Egy felsőoktatási szakképzés ilyenkor jó választás lehet. Lássuk, mit érdemes tudni ezekről a kétéves képzésekről. A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak.
