A HVG Diploma 2015 kiadványában megjelent UnivPress-rangsorokban ismét szempont az MTA doktori címmel rendelkező oktatók száma. Hogyan oszlanak meg a tudományok doktorai, illetve MTA doktorai az intézmények között? Hogyan befolyásolja ez az indikátor az idei felsőoktatási rangsort?
Az MTA-címmel rendelkező oktatók intézmények közötti megoszlása alapján feltűnő, hogy lényegében hat intézményben összpontosulnak az MTA-címet szerzett oktatók (ebbe a kategóriába tartoznak az MTA levelező, illetve rendes tagjai is, akik definíció szerint a tudományok doktorai). Az alábbi táblázatban a húsz legtöbb - tudományos fokozattal rendelkező - oktatót foglalkoztató intézmény látható az MTA-címmel rendelkezők sorrendjében.
| Érdekelnek a felsőoktatási rangsorok? |
| Január 15-én, csütörtökön rendezik meg a Mit tudhatunk a magyar felsőoktatásról? című konferenciát az ELTE BTK Trefort kerti campusán. Szó lesz többek között a felsőoktatási rangsorok szempontrendszeréről és a nemzetközi rangsorokról is. A konferencia nyilvános, a részvételhez itt kell regisztrálni. |
Bár ez a húsz intézmény csak a rangsorolt egyetemek kevesebb mint a felét jelenti, de az akadémiai címmel rendelkező oktatók 97 százaléka (és a fokozatos oktatók 91 százaléka) ezeken az egyetemeken oktat. Az első hat intézmény foglalkoztatja a rangsorolt egyetemeken oktató, MTA-címmel rendelkező oktatók 73 százalékát.
|
Intézmény |
Tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma |
MTA-címmel rendelkezők száma |
Az intézmény részesedése az MTA-címmel rendelkező oktatókból |
Az MTA-címes oktatók aránya a tudományos fokozattal rendelkezőkön belül |
|
1. ELTE |
1006 |
132 |
14,95 % |
13 % |
|
2. DE |
1027 |
130 |
14,72 % |
13 % |
|
3. SZTE |
977 |
120 |
13,59 % |
12 % |
|
4. BME |
720 |
98 |
11,10 % |
14 % |
|
5. PTE |
947 |
90 |
10,19 % |
10 % |
|
6. SE |
793 |
73 |
8,27 % |
9 % |
|
7. SZIE |
423 |
34 |
3,85 % |
8 % |
|
8. PE |
253 |
33 |
3,74 % |
13 % |
|
9. PPKE |
265 |
27 |
3,06 % |
10 % |
|
10. BCE |
403 |
26 |
2,94 % |
6 % |
|
11. ME |
361 |
24 |
2,72 % |
7 % |
|
12. ÓE |
166 |
13 |
1,47 % |
8 % |
|
13. NYME |
363 |
13 |
1,47 % |
4 % |
|
14. SZE |
220 |
12 |
1,36 % |
5 % |
|
15. NKE |
125 |
9 |
1,02 % |
7 % |
|
16. KRE |
173 |
8 |
0,91 % |
5 % |
|
17. EKF |
172 |
8 |
0,91 % |
5 % |
|
18. KE |
128 |
5 |
0,57 % |
4 % |
|
19. NYF |
152 |
4 |
0,45 % |
3 % |
|
20. BGF |
168 |
1 |
0,11 % |
1 % |
A következő grafikonon az látható, hogyan változott az elmúlt három évben az akadémiai címmel rendelkező oktatók száma azokon az egyetemi karokon, amelyeken a legmagasabb az oktatói létszám.
Az MTA-címek aránya alapján látványos a csökkenés a Semmelweis Egyetemen - ennek fő oka a szervezeti átalakulás, amely miatt jelentősen emelkedett a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma, tehát a viszonyítási alap (457-ről 601-re), az MTA-címmel rendelkezők száma jelentősen, 20 százalékkal csökkent (75-ről 62-re).
A létszámok több más intézményben kisebb mértékben csökkentek, ilyen például az ELTE bölcsészkara vagy a pécsi orvosi kar. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarán, valamint a Pécsi Tudományegyetem BTK-n viszont az MTA-címesek aránya folyamatosan nőtt az elmúlt években.
"A tudományos kutatási potenciált egy aspektusból, az MTA minőségi értékelése alapján mutató indikátort figyelembe véve érdemben nem változik az intézmények oktatói kiválósági sorrendje, azonban még egyértelműbben megmutatkozik a felsőoktatási tudományművelés koncentráltsága" - emelik ki a szakemberek.
Az elemzést Fábri György, az ELTE PPK Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoport vezetője, egyetemi docens, valamint Kocsi Zoltán, az ELTE PPK Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoport szakértője készítette.
|
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
