Az egyetemi, főiskolai felvételi után hátravan még egy jelentkezés, a kollégiumi. Nem mondjuk, hogy mindenki jó élményekkel hagyja ott diplomaosztó után a kollégiumot, de az tény, hogy a többség még évekkel később, a saját lakásában üldögélve is visszasírja a kolibulikat és a kilenc-tízezres "rezsit".

Hiába szépítenénk, a kollégiumi felvételi nem könnyű menet, a legnépszerűbb egyetemek és főiskolák kollégiumaiban ugyanis jóval kevesebb a férőhely, mint a jelentkező. A hallgatókat a lakóhely távolsága és a szociális helyzet alapján rangsorolják, többek között a szülők jövedelmét és a még tanuló testvérek számát veszik figyelembe.

Ahol több kollégium közül választhattok, ott ugyanúgy egy saját listát kell összeállítanotok, ahogy a felvételin kellett - az első helyen azt a kolit jelöljétek meg, amelyről a legjobbakat hallottátok (csendben jegyezzük meg: a lepusztult szobákért sok helyen bőven kárpótol a hangulat). A szobabeosztásról a kollégiumi bizottság dönt, a jelentkezési határidő általában augusztus közepe, részleteket az egyetemek, főiskolák honlapján találtok.

A varázsszó: az ár

A másod- és harmadévesek a nehezen körülírható, de annál jobban érzékelhető kolihangulat, a gólyák (pláne a pénztárcájuk tartalmát féltő szüleik) elsősorban az ár miatt választják az albérlet helyett a kollégiumot. A különbség ugyanis jelentős: míg egy budapesti garzonért havonta negyven-ötvenezer forintot kell fizetni, a legtöbb fővárosi egyetem és főiskola 9-15 ezerért biztosít ágyat a hallgatóknak. Hogyan lehet megélni heti háromezer forintból? Kolis recepteket és spórolási tippeket itt találtok.

Az ELTE-n az önköltséges formában tanulók ugyanannyit fizetnek, mint az ösztöndíjasok, máshol azonban az alapdíjnak több mint dupláját elkérik a fizetős hallgatói helyet szerző elsőévesektől. A fizetési határidőket persze mindenhol szigorúan veszik, az ETR és a Neptun addig nem engedi a félév lezárását/a vizsgára jelentkezést, amíg tartozásotok van. Van, ahol luxuskollégiumokban laknak az egyetemisták - az Egyesült Államok tíz legdrágább kollégiumáról itt nézegethettek képeket.

Sport, buli és foltvarroda

Foci- és kosárlabdapálya, csocsó, pingpongasztal, konditerem és könyvtár – a legtöbb kollégiumnak ezek a „kötelező tartozékai”, a kolilét sava-borsát azonban a tematikus bulik, a klubok és a műhelyek adják. A Schönherz Kollégiumában (az Irinyi utca és a Budafoki út sarkán álló torony) például biztosan nem unatkoznak a BME-sek: vasárnap esténként az első emeleti körfolyosón üzemel a Vörös Kakas Fogadó, de van itt SPOT fotóskör, PóKör, krumplipucoló és -sütő Vödörkör, GyrosoSCH és PizzáSCH, amelyek kolisbarát áron kínálják a helyben készült ételeket. Az 1020-as szobában működő Pulcsi- és FoltMékör egyedi hímzésekkel díszíti az egyetemi pulcsikat.

„Engem leggyakrabban az elektronikai műhelyben lehet megtalálni, de tagja vagyok a környezettudatosságot hirdető munkacsoportjnak is” – mondja Norbi, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem villamosmérnök hallgatója, aki az ELTE Nagytétényi úti kollégiumában lakik. A húszemeletes épületben körülbelül kétszáz BME-s él együtt az ELTE-sekkel.

A kolibulik mellett sok helyen külön szórakozóhelyek is vannak: a BME építészkolijában működik a Bercsényi GöDöR, a Vásárhelyiben a Drönk, a Martosban pedig a Martos Csocsó Klub. Híresek az évente megrendezett kolinapok is, ahova persze nem csak kolisok mehetnek el. A legjobb budapesti és vidéki egyetemi klubokról itt olvashattok.

Miért jó?

„A koliban hasonló érdeklődési körű emberek laknak együtt, így mindig van valaki, aki tud segíteni, vagy akivel lehet egy jót beszélgetni” – mondja Edina, a BME műszaki menedzser szakos hallgatója, aki két éve lakik a Wigner Jenő Kollégiumban, a kedvencei a kolibulik. „Szeretem, hogy nem kell órákat utazni: csak kilépek a szobámból és máris ott vagyok az adott programon” – teszi hozzá.

Minden, ami kell

A legtöbb koliban két-, három- vagy négyágyas szobák vannak, a fürdőszobán, a konyhán és a mosógépeken általában egy-egy emelet vagy lakóegység osztozik. Egyik kollégiumban sem maradtok net nélkül: van, ahol évi 2-3 ezer forintot kérnek a szolgáltatásért, máshol a Wifi használata ingyenes. „Ottalvós vendéget” is fogadhattok egy-két éjszakára, ezért azonban fizetni kell, általában 500-1500 forint közötti összeget.

„Ezt a kolit azért ajánlanám, mert a kis közösség jobban össze tud kovácsolódni. Igaz, a rendezvényeken a létszám és a ráfordítható keret összege is kisebb, mint a nagy kollégiumokban” – mondta az ELTE-n kommunikációt, a Budapesti Corvinus Egyetemen pedig nemzetközi gazdálkodást hallgató Zsolt, aki az ELTE 160 fős Nándorfejérvári úti Kollégiumában lakik.

„Aki egyszer részt vett az éves, több napig tartó Mákony! bulin, egy kolis rendezvényen vagy egy közös estén Stefi néni kocsmájában, annak nem kell magyarázni, miért is olyan jó a külkeres és mátyásföldis diákok közé tartozni” – mondja Melinda, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának hallgatója, a Mátyásföldi Kollégium lakója. Itt évente egyszer külföldi kirándulást is szerveznek, a társalgók pedig minden este megtelnek.