Sietni. Most még idegesítenek a szemináriumok és az előadások, egy év múlva viszont azt fogod kívánni, bárcsak jobban kiélvezted volna az egyetem utolsó évét. Használd ki, hogy időnként délig alhatsz, hogy a csoporttársaiddal ebédelhetsz, hogy bármelyik nap egy spontán kolibuli kellős közepébe csöppenhetsz.

Halogatni a nyelvvizsgát,
a szakdolgozat leadását, az államvizsgát.

Kihagyni az utolsó egyetemi bulikat. Végzős bál, diplomaosztó utáni sörözés? Kötelező program.

A jövőn rágódni. Állást találni nem könnyű, ez tény. Viszont az aggodalmaskodással töltött időt hasznos dolgokra is fordíthatnád. Menj be az egyetem/főiskola karrierirodájába, szedd rendbe az önéletrajzodat, kérj segítséget volt tanáraidtól.

Másokkal összehasonlítgatni magadat. Semmi értelme. Mit számít, hogy X már két hónappal ezelőtt munkát talált, Y pedig holnap fogja leadni a szakdolgozatát? Koncentrálj inkább a feladataidra.

Ünneplés nélkül befejezni az egyetemet. Bárki bármit mond, légy büszke magadra, diplomát szereztél.

Még mindig a szerencsétlen szakválasztáson rágódni. Három/négy/öt éve jelölted meg a képzést, most már mi értelme ezen tűnődni? Nézd meg inkább, milyen mesterképzésekre jelentkezhetsz, milyen OKJ-s tanfolyamot kezdhetnél el, milyen állást találhatsz a végzettségeddel.

Azt feltételezni, hogy az egyetem után azonnal félmilliós fizetésért, középvezetői pozícióban fogsz dolgozni. Nem így lesz.