Sokba kerül a diploma, a többség mégsem spórol rá Felsőoktatás
MTI

Sokba kerül a diploma, a többség mégsem spórol rá

A magyar szülők többsége annak ellenére sem spórol a gyerek diplomájára, hogy tisztában van azzal: egy-két millió...

Két-három millió forintba kerül a diploma megszerzése

A magyar szülők többsége annak ellenére sem spórol a gyerek diplomájára, hogy tisztában van azzal: egy-két millió forint alatt nem úszható meg az oklevél megszerzése - derül ki az Aegon Befektetési Alapkezelő kutatásából, amelynek eredményét szerdán juttatták el az MTI-hez.

A 12 ezer ember online megkérdezésén alapuló "Diplomapersely kutatás" eredményei szerint a szülők 86 százaléka számára fontos, hogy gyermeke diplomát szerezzen, ám mindössze 16 százalékuk tett félre pénzt erre a célra. Már hároméves korban el kellene kezdeni a spórolást az egyetemre - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A szülők többé-kevésbé jól mérik fel a felsőoktatási tanulmányokkal kapcsolatos jövőbeni kiadásaikat. A válaszadók 43 százalék 2 millió forintnál is többre becsüli egy átlagos diploma árát, 33 százalékuk pedig 1 és 2 millió forint közé teszi ezt az összeget.

Vagyis, tisztában vannak a várható kiadásokkal, ám kifejezetten erre a célra csupán a megkérdezettek 16 százaléka tesz félre. Ötvenhat százalékuknak fogalma sincs, hogy miből támogatják majd a gyerek továbbtanulását.

Mindössze a megkérdezettek 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tervezi támogatni gyermeke diplomaszerzését, és csupán 5 százaléka bízik abban, hogy pusztán a diákhitelből megúszható a finanszírozás. A többség, vagyis a válaszadók 51 százaléka szerint havonta több mint 10 ezer forintot kellene félretenni erre a célra - derül ki az Aegon Befektetési Alapkezelő felméréséből.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.