Vállalkozói vagy alkalmazotti lét? Biztonság vagy szabadság? Friss diplomásokat kérdeztünk arról, miért indítottak saját vállalkozást, és milyen nehézségekkel küzdöttek meg.

 "Huszonévesen vállalkozni elég rizikós, de megéri. A munka nagy része ugyanakkor a tájékozódásról, a kapcsolatépítésről és a tervezésről szól, és ez rengeteg időt elvesz" - mondja a 30 éves Timi, aki egy kézműves termékeket gyártó vállalkozást vezet. Pénzügyesként korábban egy külföldi vállalatnál dolgozott, de úgy érezte, sem szakmailag, sem anyagilag nem halad előre. "Persze a saját vállalkozáshoz először is kell egy ötlet: ha nincs meg az a plusz, ami a szolgáltatást tényleg hasznossá, a terméket a többinél jobbá teszi, nem fog menni. Nekem is sok időbe telt, amíg rájöttem, mire kellene koncentrálni" - mondja a kezdetekről.

Vállalkozó vagy alkalmazott? Évről évre több tízezer pályakezdő teszi fel magának ezt a kérdést, a választ azonban nemcsak a friss diplomások személyisége és bátorsága, hanem az anyagi körülmények és/vagy a támogatók is meghatározzák. Egy vállalkozás elindításához ugyanis kiterjedt kapcsolati rendszer, kezdőtőke vagy - szerencsés esetben - egy jó pályázat vagy inkubátorprogram kell. Így lesz egy ötletből menő vállalkozás - a pécsi Simonyi Pécsen.

Hányan dolgoznak vállalkozóként?

A Frissdiplomások 2012 tanulmány szerint a diplomás pályakezdőknek mindössze 2 százaléka vállalkozó, 2 és fél százalékuk pedig fix munkaidőben, beosztottként dolgozik, de fizetésükről számlát állít ki.

Nem meglepő, hogy az életkorral együtt a vállalkozó kedv is nő - míg a 24 év alattiak mindössze 1,7 százaléka, a 27-29 évesek közül százból már négy diplomás dolgozik vállalkozóként.

Sokan választják ezt az utat a művészeti képzési területről kikerülők közül: a tanulmány szerint a volt hallgatók 7,9 százaléka. Őket az agrár és a tanári képzési terület követi 3,7 százalékkal, a legkevesebben pedig a természettudományi (1,6 százalék), a jogi (1,7 százalék), a nemzetvédelmi és a katonai (1,8 százalék) szakokon tanulók közül választják ezt a megélhetési formát.

Biztos bevétel?

"Időnként úgy éreztem, szívesen feladnám a szabadságot a biztonságért – a megbízások ugyanis hol jönnek, hol nem. Ha nincsenek, akkor éhkopp van. Ha jönnek, akkor minden szuper. Ezért vállalkozóként elsősorban azoknak érdemes dolgozniuk, akik jól bírják a bevétel hullámzását, és elég tudatosak ahhoz, hogy a jó időkben félretegyenek annyi pénzt, amiből a gyengébb időszakokban megélhetnek" - mondja a 30 éves Vanda, aki szintén kézműves termékekkel foglalkozik.

Nincs egyedül a problémájával. Míg az alkalmazotti lét - szerencsés esetben - biztos bevétellel jár, a vállalkozóként dolgozó pályakezdőknek számítaniuk kell arra, hogy az első időszakban a legjobb esetben is csak nullát mutat ki a hó végi mérleg, és utána is hullámzó lehet a bevétel. "Az eleje nehéz. De ha az üzlet bejön, az anyagi helyzet is stabilizálódik" - teszi hozzá a reklámszakmában dolgozó lány.

171 760 forint - a diplomás-pályakutatási felmérés eredményei szerint ennyit keresnek a Magyarországon és külföldön, vállalkozóként dolgozó pályakezdők. A tanulmány a 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben végzett egyetemi-főiskolai hallgatók munkaerő-piaci tapasztalatait összegezte.  

"Az első két évben szinte semmit nem hozott az üzlet, nagyon szerencsés vagyok, hogy a szüleim tudtak támogatni. Most már az alkalmazottak kifizetése után félre is tudok tenni" - mondja a 27 éves András, aki négy éve alapított egy kis kávézót vidéken. "Fel kellett mérni, hogy a nap mely szakában mire van szükségük a vendégeknek, és miért jönnek be egy ilyen helyre. Kell egy csendes hely a tanulóknak, dolgozóknak, és egy forgalmasabb a beszélgetőknek. Amíg erre nem jöttem rá, addig ingadozó volt a bevétel is" - teszi hozzá. Tinédzserek, akik milliókat keresnek a vállalkozásukkal.

Hiányzik az önbizalom?

A Deloitte 2012-es felmérése szerint a pénzügyi források és a kapcsolati tőke hiányán túl az önbecsülési problémák is eltéríthetik a pályakezdőket a saját vállalkozás indításától. Minden harmadik megkérdezett úgy gondolja, hogy a vállalkozó- és kezdeményezőkészség nem az erőssége, mások munkájának irányításában pedig csak a hallgatók 55 százaléka érzi magát erősnek.

A huszonévesek által indított vállalkozások alacsony száma mögött azonban nem csak ez áll: a felmérésből az is kiderült, hogy az egyetemisták és főiskolások mindössze 15,7 százaléka tartja fontos szempontnak az első munkahely kiválasztásakor az önállóságot.

A válaszok alapján úgy tűnik, a friss diplomások sokkal inkább a magas fizetést (92,6 százalék), a szakmai fejlődés (85,6 százalék), illetve az érdekes és változatos projektek lehetőségét (84,2 százalék), a munka és a magánélet egyensúlyát (80,8 százalék), illetve a vonzó juttatásokat (80,8 százalék) veszik figyelembe.

Szakemberek szerint erősíthetné a vállalkozói kedvet, ha már a felsőoktatásban tanulók is szerezhetnének némi vállalkozói tapasztalatot - jelenleg ugyanis csak minden huszadik hallgató próbálja ki, milyen önfoglalkoztatónak lenni.

Közéjük tartozik a 28 éves Juli, aki huszonegy évesen, az egyetem mellett lett vállalkozó. "Azt gondoltam, így sokkal könnyebb lesz, hiszen Magyarországon a munkáltatók nem szeretik bejelenteni a dolgozókat, viszont a vállalkozói forma nekik is, nekem is jó. Élveztem az önállóságot, hogy nem kellett kilenctől ötig egy irodában ülnöm – igaz, ezt az egyetem mellett nem is tehettem volna meg –, hogy akkor dolgozhattam, amikor akartam, és nem állt felettem egy főnök, aki azt nézi, miért tartott tíz perccel tovább az ebédszünetem" - magyarázza.

Azt mondja, minden nehézség ellenére kitart a vállalkozói lét mellett, mert így maga dönthet arról, hogy merre tovább, nincsenek határok, mint egy cégnél. "Ha akartam volna, képzőművészettel vagy kereskedelemmel is foglalkozhattam volna – ez hatalmas szabadság".

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!