Albérlet vagy lakásvásárlás? Kiszámolták, melyik éri meg jobban Felsőoktatás
MTI

Albérlet vagy lakásvásárlás? Kiszámolták, melyik éri meg jobban

Az egyetemisták körében népszerű számos budapesti kerületben már 2-4 év közötti tartózkodás esetén jobban megérheti lakást vásárolni, mint bérelni - derül ki a Magyar Hírlap pénteki cikkéből, amely az úgynevezett Takarék Index friss elemzését idézte.

A bérleti díjak, a lakásárak és a tartózkodás tervezett időtartama alapján kiszámítható az úgynevezett fedezeti időtáv, amely megmutatja, legalább mennyi időt kell az adott otthonban eltölteni ahhoz, hogy érdemes legyen megvásárolni, nem pedig bérelni.

A fedezeti időtávok az Index készítői által vizsgált budapesti körzetekben 1,5-9 év közöttiek. Legtovább az V. és a VI. kerületben kell élni ahhoz, hogy a bérlés helyett megérje a vásárlás. Az egyetemisták körében népszerűbb többi kerületben, a VII., VIII., IX., XIII. és XIV. kerületben azonban már 2-4 év közötti időtávon felmerülhet a vásárlás.

A Takarék Csoport felméréséből az is kiderült, hogy a fővárosi egyetemek közelében tavaly 384-570 ezer forint közötti négyzetméterárakat kellett fizetni. Egy 40 négyzetméteres lakás 15-22 millió forint közötti összegbe került.

Hihetetlen albérletárak vannak Budapesten: 120 ezer forint havonta egy garzonért?

Budapesten több mint 8300 kiadó lakóingatlan közül válogathatnak a fiatalok, a július második felében felkínált albérletek száma 12 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit - derül ki az ingatlan.com elemzéséből. A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki kifejtette, a kínálatbővülés ellenére Budapest egyes kerületeiben az albérletárak is emelkedtek néhány százalékkal.

Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma Nyelvtanulás Székács Linda

Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma

Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.