Külföldön, például Nagy-Britanniában akarsz továbbtanulni, ezért ki szeretnéd deríteni, melyik egyetemen kaphatsz minőségi képzést? Előre szólunk: nem lesz könnyű dolgod, ugyanis minden évben több - más-más szempontok alapján összeállított - felsőoktatási rangsor, vagyis league table jelenik meg. A legjobb döntéshez érdemes több listát is végigböngészni, és azt sem árt tudni, melyik mi alapján rangsorolja az intézményeket.

A három leginkább elfogadott globális lista a THE (Times Higher Education) World University Rankings, a QS World University Rankings és az Academic Ranking of World Universities (ARWU), ismertebb nevén a Shanghai Rankings. A league table-öket több szempont alapján állítják össze: ilyen lehet az ott tanító professzorok vagy Nobel-díjasok száma, az oktatók és kutatók által jegyzett tudományos cikkek és könyvek száma, az ott végzettek munkaerőpiaci és jövedelmi helyzete, a külföldi hallgatók és oktatók aránya.

Természetesen a listák élén többnyire ugyanazok az egyetemek állnak - a Massachusetts Instiute of Technology (MIT), a Harvard, Oxford és Cambridge például többnyire a tíz legjobb között tűnik fel -, de olykor jelentős különbségeket is fel lehet fedezni a rangsorok között.

A külföldi, például egyesült királyságbeli továbbtanulást tervezők számára izgalmasabbak lehetnek azok a listák, amelyek egy-egy ország egyetemeit rangsorolják. Ilyen a kifejezetten brit egyetemeket rangsoroló The Complete University Guide, amelyben régió vagy tantárgy szerint is szűrhetsz. Az egyes egyetemekről rengeteg hasznos infót is találsz, és megnézheted, hogyan teljesített az egyetem az elmúlt tíz évben.

Az új rangsor

Persze kérdés, a felsőoktatási rangsorok alapjául szolgáló szempontok mennyire fontosak a külföldi, például brit egyetemi továbbtanulást tervező magyar diákoknak. Vannak-e más kritériumok, amelyek egy 17-19 éves magyar középiskolás számára többet árulnak el arról, mi vár rá kinti tanulmányai első három évében, a Bachelor képzésen?

Például nem mellékes kérdés, hogy a rangsorban vajon megjelenik-e szempontként az oktatás minősége vagy a hallgatók véleménye. Ilyen listák is készülnek, és itt jön a képbe a brit kormány által a napokban kiadott TEF-lista (Teaching Excellence Framework), amely teljesen új szempontokat érvényesít. Nem véletlen, hogy rengeteg szó esett a listáról a cambridge-i UCAS Exhibitionön, ahogy az Euroexam International helyszíni beszámolóiból megtudtuk.

Érdemes a jelentkezéskor tehát ezt a listát is átböngészni, hogy tudd, mire számíthatsz egy adott egyetemen. Ahogy a nevéből is kiderül, a TEF a tanítás hatékonysága alapján rangsorolja az angol, skót és wales-i egyetemeket. Ami még inkább hasznossá teszi ezt a listát, hogy a kifejezetten az alapképzés (Bachelor vagy undergraduate szint) oktatási színvonalára koncentráló értékelési módszer hat szempontot vesz figyelembe:

• négy a hallgatók elégedettségét vizsgálja, külön szempont, hogyan értékelik a tanítás színvonalát a hallgatók

• hányan hagyják el az adott egyetemet, tehát mennyire figyelnek az intézmény oktatói az egyes tanulókra, nehézségeikre, kríziseikre, képesek-e kezelni azokat

• a végzett hallgatóknak milyen esélyeik vannak a munkaerőpiacon (ez más rangsorokban is hangsúlyos kérdés).

Meglepő, hogy néhány nagy presztízzsel és hagyományokkal bíró egyetem (például a University College London vagy a London School of Economics and Political Science) ebben a rendszerben kissé - vagy a vártnál sokkal - rosszabb színben tűnik fel, míg eddig „futottak még” kategóriás egyetemek igen jó értékelést kaptak. Természetes, hogy az utóbbiak  azonnal fel akarják használni rangsorhelyezésüket a jelentkezők számának - és ezzel együtt bevételeik - növeléséhez, míg a „hírességek” inkább megkérdőjelezik az új, korábban nem alkalmazott mérési módszer és a lista hitelességét.

A következő táblázatban megnézhetitek, a THE brit rangsorának első huszonöt helyezettje milyen eredményt ért el három másik listán:

	TEF lista	Times Higher Education brit rangsor	The Complete University Guide rangsora	Times Higher Education globális rangsor
University of Oxford	arany fokozat	1	2	1
University of Cambridge	arany fokozat	2	1	4
Imperial College London	arany fokozat	3	5	8
University College London	ezüst fokozat	4	7	15
London School of Economics and Political Science	bronz fokozat	5	4	25
University of Edinburgh		6	23	27
King’s College London		7	21	36
The University of Manchester	ezüst fokozat	8	22	55
University of Bristol	ezüst fokozat	9	17	71
The University of Warwick	ezüst fokozat	10	8	82
University of Glasgow		11	27	88
University of Durham	ezüst fokozat	12	6	96
The University of Sheffield	ezüst fokozat	13	32	109
University of St Andrews	arany fokozat	14	3	110
Queen Mary University of London	ezüst fokozat	15	34	113
University of Southampton	bronz fokozat	16	26	121
University of Exeter	arany fokozat	17	14	126
University of York	ezüst fokozat	18	20	129
The University of Birmingham	arany fokozat	19	16	130
The University of Leeds	arany fokozat	20	15	133
The University of Lancaster	arany fokozat	21	9	137
The University of Nottingham	arany fokozat	22	18	147
University of Sussex	ezüst fokozat	23	19	149
The University of Liverpool	bronz fokozat	24	41	158
The University of East Anglia	ezüst fokozat	25	12	165

Akárhány egyetemi rangsort is nézel végig, a jelentkezésed megtervezésekor mindenképpen az az érdeked, hogy úgy válassz egyetemet és szakot, hogy minél több, számodra fontos szempontot vegyél figyelembe. Ehhez sok segítséget nyújthatnak olyan szolgáltatások, mint az Euroexam International go2uni programja, melynek keretében rendszeres workshopokon, konzultációkon készítenek fel a brit egyetemi felvételi sajátosságaira, például a personal statement megírására.