Körülbelül nyolcezer hallgató veszítette el állami ösztöndíjas helyét idén nyáron, ők ettől a tanévtől kizárólag fizetős formában folytathatják az egyetemet vagy a főiskolát. A kormány másfél éve döntött arról: az egyetemistáknak az eddigieknél jóval szigorúbb feltételeket kell teljesíteniük, ha továbbra is tandíjmentesen szeretnének tanulni. Így aztán hiába emelik a különféle támogatások, ösztöndíjak összegét - azokat ugyanis csak az államilag támogatott formában tanulók kaphatják meg.

„Másfél éve módosult a törvény és a kapcsolódó kormányrendelet, az egy tanéves türelmi idő után a 2018-as júliusi átsorolási időszakban alkalmazták először. A hallgatóknak egy helyett két, az eddiginél szigorúbb feltételt kell ahhoz teljesíteniük, hogy ne sorolják át őket önköltséges képzési formára” – mondta a szigorításról az Eduline-nak Vámosi Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökhelyettese.

A hallgatói szervezet az intézményektől kapott információk alapján úgy látja, körülbelül nyolcezren veszítették el idén nyáron a tandíjmentes helyet, „van olyan egyetem, ahol legalább háromszorosára emelkedett az átsorolt hallgatók száma".

Mi az az átsorolás?                    

A felvételin államilag finanszírozott képzésekre bekerült hallgatóknak eddig is figyelniük kellett tanulmányi eredményeikre – ha az utolsó két aktív félévükben legalább 36 kreditet szereztek vagy elértek egy bizonyos tanulmányi átlagot, megtarthatták tandíjmentes helyüket. A szigorítás miatt azonban most már mind a két feltételt teljesíteni kell, ha valaki állami ösztöndíjas szeretne maradni: akkor is átsorolhatják fizetősre, ha a tanulmányi eredményével nincs probléma, de a kreditszámával igen, vagy elegendő kreditet szerzett, de nem érte el a meghatározott tanulmányi átlagot.  

A minimumátlagot már nem az intézmények, hanem egy kormányrendelet határozza meg, képzési területenként: a bölcsészeknek, a művészeti, sport- vagy tanári szakosoknak jobb jegyeket kell szerezniük, mint például a gazdasági, természettudományi vagy éppen orvosi képzésen tanulóknak. A minimumátlagot ebben a táblázatban nézhetitek meg:

Az állami ösztöndíjas hely megtartásához szükséges minimumátlag ráadásul a kormány döntése alapján a következő két évben is emelkedni fog: jelenleg a bölcsészeknek, a művészeti, a sport-, a pedagógus-, a társadalomtudományi vagy művészetközvetítési szakosoknak legalább 3,0-s átlagot kell elérniük, jövőre már 3,25-re, két év múlva pedig 3,5-re emelkedik a minimumátlag. A leendő jogászoknak, informatikusoknak, mérnököknek idén még legalább 2,75-ös átlagot kell szerezniük, ha továbbra is állami ösztöndíjasként szeretnének tanulni, jövőre azonban már 3,00 lesz, szerencsére azonban 2020-ra már nem emelkedik tovább.

A HÖOK folyamatosan tárgyal a minisztériummal a kérdésről, a szabályozás ugyanis eddig is érzékenyen érintette a hallgatókat. „Illetve azt is támogatjuk, hogy a fogyatékossággal élő hallgatókat felvegyék a felmentettek listájára” – mondta Vámosi Péter, hozzátéve: az ígéretek szerint idén ősszel a kormány is elemzi a szigorítás hatását, „hiszünk abban, hogy a felmérés rámutat majd arra, hogy az átsorolás már túl sok hallgatót érint most is, és még többet fog, ha a szabályok tovább szigorodnak”.

A döntés mindenkire vonatkozik

Kivétel nincs, a szabály az első-, másod- és harmadéves alapszakosokra és a mesterszakosokra is vonatkozik – csak azok ússzák meg a szigorítást, akik 2016 előtt kezdték meg tanulmányaikat.

„Érdekes, hogy a hallgatói önkormányzatok visszajelzése alapján nem az átlag teljesítése a probléma, hanem a megfelelő számú kredit megszerzése” – mondta Vámosi Péter. Mivel a kreditkövetelményekben nincs eltérés a különböző képzési területek között, így a jogász- és orvosképzésen tanulóknak is ugyanúgy 36 kreditet kell szerezniük, ahogy a bölcsész- vagy a tanárszakosoknak. A különböző egyetemek egyébként különböző kreditértékű előadásokat és szemináriumokat hirdetnek meg, így könnyen előfordulhat, hogy 36 kredit egy magyar szakosnak tizenöt, egy mérnökhallgatónak pedig tíz tantárgyat jelent.

„A szigorított szabály miatt önköltséges formára átsorolt hallgatók többsége olyan képzésen tanult, ahol az elvárt tanulmányi átlag még így is alacsonyabb. Informatikai, műszaki, agrár, jogi és orvostudomány területen tanulókat érintett főleg a változás” – tette hozzá az elnökhelyettes. „Talán itt is megoldás lehet a differenciálás, és ahogy az átlagoknál, úgy a krediteknél is lehetne különbséget tenni a képzési területek között” – magyarázta.

Több százezer forintot buknak az átsorolt hallgatók

Komoly anyagi terhet vesznek a vállukra azok, akik az átsorolás után önköltséges formában folytatják tanulmányaikat. Az alap- és osztatlan képzések közül az orvosi és fogorvosi szakok a legdrágábbak, ezekért közel másfél millió (1 350 000) forintot kell fizetni szemeszterenként, a gyógyszerészeti képzésen 800 ezer forint egy félév, de a művészeti szakok is drágák. A legtöbb bölcsész-, informatikai, mérnöki és gazdasági képzés jóval olcsóbb, de félévente 200-400 ezer forintot így is elvisz az önköltség a családi büdzséből.

Igaz, az átsorolási feltételek szigorításával a jelenleg önköltséges formában tanulók még jól is járhatnak, ők ugyanis a megüresedett ösztöndíjas helyekre kérelmezhetik az átvételüket – ezekről a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben, a hallgatók tanulmányi eredménye alapján döntenek. Vámosi Péter úgy tudja, vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol ennek feltételein a nyár előtt még könnyítették is, hogy a lehető legkevésbé csökkenjen az ingyenesen tanulók létszáma.