Az államtitkár hozzátette: vannak olyan, a hallgatói élethez kapcsolódó döntések – ilyen például az ösztöndíj vagy a kollégiumi elhelyezés –, amelyekbe a szenátuson keresztül a hallgatói önkormányzatnak is bele kell szólnia, de vannak olyan területek is, ahol kérdéses, érdemes-e a HÖK-öt is bevonni.

„A Kehi jelentéséből az is kiderült, hogy a hallgatói önkormányzatokban is vannak olyan anomáliák, amelyekkel foglalkozni kell. Persze ezeket nem kell túlértékelni, voltak olyan gazdálkodási szabálytalanságok, amelyek ismerethiányból vagy egyebekből adódtak” – mondta Palkovics László a Népszavának.

A felsőoktatási államtitkár szerint a diákképviseleteknek azt kell átgondolniuk, hogy az érdekérvényesítést és a vezető értelmiségi szerepre való felkészülést a megfelelő formában teszik-e, vagyis, hogy a HÖK-vezetők alkalmasak-e erre a vezető szerepre. „Ebbe kívülről nem szabad beleszólni. Látni kell azonban, hogy a gazdálkodási anomáliákon kívül voltak más problémák is, például, hogy a HÖK-ök mennyire legitimek az intézményeken belül, milyen a hallgatói elfogadottságuk, hány hallgató választja meg őket, illetve megjelentek alternatív diákszervezetek is. Ezek a jelzések fontosak, de megismételve: ezt a problémát a szervezetnek önmagának kell kezelni és megoldást találni” – magyarázta.