Világhírre tör a Testnevelési Egyetem? Felsőoktatás
MTI

Világhírre tör a Testnevelési Egyetem?

Berkes István szerint az újra önálló Testnevelési Egyetem (TF) a világ egyik legelismertebb sporttudományi intézményévé válhat.

Berkes István sportolóként az élvonalig jutott, első osztályú labdarúgó volt, ám a sport mellett tudatosan készült az orvosi pályára is. 1993-ban megszerezte az orvostudományok kandidátusa PhD. fokozatot. Az ezredforduló után két ciklusban tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének. Számos elismerésben részesült, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól Coubertin-díjat kapott.    

Berkes István 1994 óta oktat a TF-en. 2001-ben többek között az ő kezdeményezésére alakult meg a Sportsebészeti és Sportrehabilitációs Tanszék. 2001-ben egyetemi docensi, 2006-ban egyetemi tanári címig jutott, 2013/14-ben pedig a Testnevelési Egyetem tudományos dékánhelyettesének nevezték ki, jelenleg tudományos ügyekkel megbízott vezető.

"Nagyon fontos, hogy a tudomány világában tanult dolgokat át tudjuk vinni a gyakorlatba, és úgy ítélem meg, hogy ez nekem sikerült - értékelte munkásságát. - A Testnevelési Egyetemen eltöltött 20 év alatt a legnagyobb siker számomra az volt, amikor 2001-ben  dr. Tihanyi József, dr. Radák Zsolt és az én kezdeményezésemre megalakult a Sportsebészet és Sportrehabilitációs Tanszék. Ilyen Magyarországon azelőtt még nem volt, és az új tanszék akkor tudományos elismerést is jelentett a szakma számára" - mondta, majd a TF lehetőségeit is érintette. 

"A Testnevelési Egyetem jövőre lesz 90 éves, az intézmény óriási hagyományokra tekint vissza. Önállósága nagy lehetőség az intézmény életében, történelmi lehetőség előtt áll! Most minden esélye megvan arra, hogy hamarosan a világ egyik legelismertebb sporttudományi intézménye legyen."

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.