Vége: Kilenc évet kapott a gólyatábori erőszakoló Felsőoktatás
eduline/mti

Vége: Kilenc évet kapott a gólyatábori erőszakoló

Szerdán megszületett a jogerős döntés a Pécsi Ítélőtáblán a 2014-es fonyódi ELTE TÓK gólyatáborán nemi erőszakot elkövető fotóssal szemben.

A tavaly novemberi elsőfokú ítélethirdetéskor már bűnösnek találták és 7 és fél év ltöltendő börtönbüntetésre ítélték K. Szilárdot, aki nemi erőszakot követett el az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító és Óvőképző Kar fonyódligeti gólyatáborában. A vád súlyosbításért, a védelem a büntetés mérséklésért fellebbezet. A másodfokon eljáró pécsi bíróság helybenhagyta az első ítéletet, sőt, 9 évre súlyosbította a letöltendő büntetést.

A 2014 szeptembere óta előzetes letartóztatásban lévő vádlott fotósként dolgozott a gólyatáborban, ahol a vád szerint 2014. augusztus 30-án kora hajnalban megtámadta, fojtogatta, ököllel verte, megöléssel fenyegette és megerőszakolt egy budapesti elsőéves hallgatót. A történtekről fotókat is készített, ezekkel akarta zsarolni áldozatát.

Kapcsolódó cikkeink

Már nem kellett vetkőzni a gólyatáborokban, de inni is alig lehetett

Az ELTE sokrétűen törekszik a szexuális erőszak megelőzésére
Ilyen, mikor egy egyetem elkezdi megfelelően kezeli a nemi erőszakot
Nyilvánosak lesznek a gólyatáborok szervezőinek adatai
Szigorítaná a szabályokat a HÖOK
Kiszolgáltatott helyzetben vannak a nők a gólyatáborokban

A fotóst korábban elítélték nemi erőszak miatt, amiről a hallgatói önkormányzat vezetői, egyben a gólyatábor egyes szervezői is tudtak - vezetőjüket később eltiltották.

Az eset kapcsán rövidfilm készült egy fikciós gólyatáborról, melyet a tavasz során mutattak be:

Ez a Gólyatábor biztos, hogy megüli a gyomrod

A Gólyatábor című rövidfilmben teljesen érdektelen a nemi erőszak elkövetője, csakis az áldozattal és környezetével, kiváltképp az eltussolást szorgalmazó hökössel foglalkozik.

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.