2015. december 26-án magyar idő szerint reggel 04:38:53-kor a LIGO (Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory ) második alkalommal figyelt meg gravitációs hullámokat - a téridő szövetének fodrozódásait - ezt hivatalosan ma jelentették be. Az első bejelentés óriási szenzáció volt még februárban. A LIGO kutatásában magyarok is részt vesznek.

A jel egy összeolvadó feketelyuk-kettősből származik, csakúgy mint a februárban bejelentett felfedezés esetén. Februárban óriási szenzáció volt a felfedezés, mely Einstein egyik elméletét is bizonyította.

A mostani felfedezést bemutató szakcikket a Physical Review Letters folyóirat közlésre a múlt héten fogadta el.

Ilyen volt az idei fizikaérettségi.

"Nagy jelentőségű, hogy ezek a fekete lyukak sokkal kisebb tömegűek voltak, mint az első alkalommal észleltek." - mondja Gabriela González, a nemzetközi LIGO Tudományos Együttműködés szóvivője, a Louisana State University fizika és csillagászat professzora. "Az első észleléséhez képest kisebb tömegük miatt több időt - körülbelül egy másodpercet - töltöttek a detektorok érzékeny frekvenciasávjában. Ez egy ígéretes kezdet a világegyetemünkben található fekete lyukak populációinak feltérképezéséhez."

Albert Lazzarini, a Caltech professzora szerint ez a második felfedezés a LIGO-ból az O betűnek, azaz a megfigyelésnek (observatory) adott értelmet.

"Most kezdünk bepillantást nyerni azokba az új asztrofizikai jelenségekbe, amik csak gravitációshullám-detektorokkal megfigyelhetők." - mondja David Shoemaker, az MIT tanára, aki az Advanced LIGO detektor építését vezette.

Fizikusok és kémikusok tiltakoznak a természettudományos tárgyak megszüntetése ellen.

A LIGO kutatási programot a LIGO Tudományos Együttműködés végzi, amely ezernél is több tudós közössége, az Egyesült Államok és 14 másik ország egyetemeiről. Az LSC tagjaként több mint 90 egyetem és kutatóintézet dolgozik a detektorok műszeres fejlesztésén és az adatok kiértékelésén.

Az Eötvös Gravity Research Group (EGRG), amely a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a debreceni MTA Atommagkutató Intézet összefogásában működik, 2007 óta az LSC tagja. A csoport vezetője Dr. Frei Zsolt, az ELTE tanszékvezető professzora, az MTA-ELTE Lendület asztrofizikai kutatócsoport vezetője.

A Szegedi Tudományegyetemen a gravitációs hullámok kutatását Dr. Gergely Árpád László egyetemi tanár honosította meg 2000-ben. A LIGO Tudományos Együttműködésnek 2009 óta tagja, először az ELTE csoport külső tagjaként, majd 2014-től önálló SZTE csoport vezetőjeként. Tanítványaival jelenleg a nem egyenlő tömegű fekete lyukak összeolvadásakor keletkező gravitációs hullámokat tanulmányozzák.

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Gravitációfizikai Kutatócsoportja a Virgo együttműködésben vesz részt. A kutatócsoport 2010-ben csatlakozott az együttműködéshez, és célja az egymás körül keringő nagy tömegű kettős objektumok teljes összeolvadása során keletkező gravitációs hullámok vizsgálata.