A nehezén már túlvagytok, de sok minden vár még rátok, mielőtt elindultok a gólyatáborba. Összegyűjtöttük a következő két hónap legfontosabb tennivalóit.
Beiratkozás
A hallgatói jogviszonyotok hivatalosan a beiratkozáskor jön létre, amelyet az egyetemen, főiskolán tartanak. Az időpontról és a szükséges iratokról egy listát kaptok az adott intézménytől. Ha nem tudtok személyesen elmenni, meghatalmazással más is elintézheti helyettetek a beiratkozást. Mikor kapjátok meg a hivatalos besorolási döntést? Erről itt olvashattok.
Ha állami ösztöndíjas képzésre kerültetek be, a beiratkozáskor kell aláírnotok a hallgatói nyilatkozatot is, amelyben vállaljátok, hogy a képzési idővel azonos időtartamig dolgoztok itthon a diploma megszerzését követő húsz éven belül. A részleteket itt olvashatjátok.
Gólyatábor
A gólyatáborokat augusztusban tartják: a jelentkezés módjáról, a költségről (néhány tízezer forint szokott lenni) és a programokról az egyetemi, főiskolai hallgatói önkormányzat fog tájékoztatást küldeni, de figyeljétek a hökök honlapját is, mivel általában nincs hely minden elsősnek.
Diákigazolvány
A középiskolás diákigazolványotok október 31-ig érvényes, új diákigazolványt szeptemberben kell majd igényelnetek az adott felsőoktatási intézményben. Ha nem érkezik meg időben az igazolványotok, a tanulmányi osztályon igazolást kérhettek arról, hogy hallgatók vagytok, így továbbra is igénybe vehetitek a diákkedvezményeket. Az igénylések 40 százaléka hibás vagy hiányos: erről itt olvashattok.
Kollégium
A kollégiumi pályázatot augusztusban kell leadnotok az adott felsőoktatási intézménynél, a pontos határidőkről és a jelentkezésről az egyetem, főiskola honlapján tájékozódhattok. Az elbírálásnál figyelembe veszik a lakhelyeket és az iskola távolságát, illetve a szociális helyzetet is. A kollégiumi férőhelyért havonta 8-25 ezer forintot kell fizetnetek.
Albérletárak
Ha már most biztosak vagytok abban, hogy nem fogtok kollégiumi helyet kapni, érdemes már most elkezdeni az albérletkeresést. A Duna House statisztikája szerint a kisebb budapesti lakások az ötödik kerületben a legdrágábbak: itt havi 52 ezer forintért bérelhettek. A nagyobb lakások Óbudán a legdrágábbak: havi 91 ezer forintot kell fizetnetek. Gödöllőn egy 30 négyzetméteres lakás 30 ezer, egy 60 négyzetméteres pedig 48 ezer forintba kerül.
Ha többen költöztök egy lakásba, olcsóbban kijöhettek: Szegeden egy 30 négyzetméteres lakás 40 ezer, a dupla akkora 56 ezer forintba kerül havonta, Pécsen ugyanez 33 ezer, illetve 57 ezer forint. A kaució általában egy-három hónap: az összegről kérjetek bizonylatot, ahogy a tulajdonos lakásában lévő bútorairól, értéktárgyairól is készítsetek listát.
Az OTP Ingatlanpont felmérése szerint a fővárosban négyzetméterenként nagyjából 1000, keresett környéken inkább 1 200-1 500 forintról indulnak a havi bérleti díjak. Debrecenben az árak jó pár éve befagytak, jellemzően havi 40-60 ezer forint körüli összegért lehet 1-2 szobás, átlagos felszereltségű lakást találni. Győrben elsősorban az olcsó, 1,5-2 szobás panellakások keresettek az egyetem szomszédságában. Ezeket - állapottól és alapterülettől függően - 45-60 ezer forinttól lehet kibérelni.
Pécsett túlkínálat van az albérletekből, ami az árakban is megmutatkozik. Amíg korábban egy 60 négyzetméter körüli, viszonylag jól felszerelt, jó állapotú lakást 70-80 ezerért is ki lehetett adni, addig ugyanezért manapság már csak 55-60 ezer forintot hajlandók kifizetni az albérlők.
Szegeden az egyetemisták jellemzően az intézményekhez közeli, egyedi fűtésű, 1,5, 2, vagy 3 külön nyíló szobával rendelkező, alacsony bérleti díjú téglalakásokat keresik, amelyeket többen vesznek ki.
