Egy jó ideig még biztosan nem kell fizetniük a tantárgyaikat nem teljesítő hallgatóknak, a kormány ugyanis nem...

Egy jó ideig még biztosan nem kell fizetniük a tantárgyaikat nem teljesítő hallgatóknak, a kormány ugyanis nem támogatja a kreditalapú elszámolás bevezetését. Pedig az új rendszerrel a rektorok szerint az állam és a felsőoktatási intézmények egyaránt jól járnak.

Igazságtalan lenne a kreditalapú elszámolás?

Hiába remélték a rektorok, az oktatásért felelős államtitkárság egyelőre nem támogatja a kreditalapú elszámolás rendszerére vonatkozó terveiket. Hoffmann Rózsa egy nemrégiben elhangzott nyilatkozatából az derül ki, az oktatásért felelős államtitkár nem hisz az elképzelés sikerében – állítása szerint igazságtalan lenne, ha a nehéz körülmények között élő, ugyanakkor rosszul teljesítő diákokat köteleznék fizetésre.

Dux László felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár később azt mondta, bár a felsőoktatási törvény nem foglalkozik finanszírozási kérdésekkel, a rektorok javaslatát később egy kormányrendelet készítése kapcsán mérlegelik majd.

Pedig a gyors döntés nem lenne haszontalan – a kreditalapú finanszírozás bevezetésével ugyanis az állam rövid időn belül akár több tízmilliárdos bevételhez juthatna. A kreditalapú elszámolási rendszer lényege, hogy az állam csak a ténylegesen teljesített tanegységek költségeit állja, a felvett, de nem teljesített tanegységek után pedig a hallgatók fizetnek.

„A hallgatóknak jelenleg lehetőségük van tanulmányaikat a mintatantervhez képest elnyújtani, a hat-hétszemeszteres alapképzések esetén például két plusz félévet finanszíroz az állam” – mondja Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia Gazdasági Bizottságának elnöke, aki szerint a hallgatók nincsenek kellőképpen motiválva arra, hogy a tanulmányaikat a meghatározott ütemben végezzék, ezért sokan felhasználják az államilag finanszírozott többletféléveket. Ez azonban jelentősen megnöveli egy-egy hallgató képzési költségét. A javaslat szerint csak a ténylegesen teljesített tanegységek költségeit állná az állam, a nem teljesítettekért pedig a hallgató fizetne.

Van, ahol most is kell fizetni

A Műegyetem rektora szerint előfordul, hogy a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán a hallgatóknak félévenként legalább a fele nem teljesíti az alapképzésben előírt tantárgyakat. Ők az elmaradt tanegységek után most is fizetnek, igaz, kreditenként csupán ezer forintot. Hogyan lehet kibukni az ország legjobb egyetemeiről? A vizsgaszabályokról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

A műszakis hallgatónál lényegesen jobban állnak az ELTE hallgatói: itt a 2010/2011-es tanév őszi szemeszterében az összes felvett kredit 18, 3 százalékát nem teljesítették, míg a tavaszi félévben 16, 8 százalék volt az elhagyott kreditek száma. A költségtérítéses képzésben résztvevők valamivel óvatosabban bánnak a kreditelhagyással: amíg a tanév őszi félévében a felvett kreditek 14, 6 százalékát nem teljesítették, addig tavasszal az összes felvett kredit 14,4 százaléka úszott el.

Mi változhat még?

Nem lesz olyan szak, ahol csak önköltséges képzésre lehet jelentkezni, de csökkentik az államilag finanszírozott helyek keretszámát – derül ki a múlt héten nyilvánosságra hozott felsőoktatási tervezetből. Megmarad az átsorolás rendszere is, igaz, a szabályok a jelenleginél sokkal szigorúbbak lesznek – a koncepció szerint ugyanis önköltséges képzésbe sorolnak át minden olyan hallgatót, aki nem szerzi meg az előírt kreditmennyiséget vagy a tanulmányi átlaga nem éri el a 2,5-et. Államilag finanszírozott képzésbe átkerülni viszont alig-alig lesz lehetőség: csak akkor, ha „üresedés” van.

Az ELTE-n nem kell fizetni az elhagyott tanegységekért, a Debreceni Egyetemen – a BME-hez hasonlóan – azonban igen. Az intézmény tantárgyanként 1500 forintot számol fel, igaz, a büntetés teljes összege nem haladhatja meg a tizennyolcezer forintot. A Debreceni Egyetem oktatási igazgatója, Jávor András jónak tartja a kreditalapú elszámolás rendszerét – ezzel a finanszírozási formával ugyanis reálisabb bevételre tehetnének szert az intézmények.

„Ha utánaszámolunk, kiderül, hogy a félévenként 1,8 milliós orvosképzés esetén a hallgatóknak a nem teljesített kreditek után körülbelül hatvanezer forintot kellene fizetniük” – mondja. „A reális költségek megállapításában persze egyáltalán nem mindegy, milyen munkarendű képzésben vesz részt a hallgató, milyen állapotú a campus, ahol az oktatás folyik, vagy milyen tudományos fokozattal rendelkezik az adott tantárgyat oktató tanár” – teszi hozzá.