Súlyos etikai szakmai vétséget követett el Semjén Zsolt, de az ELTE nem tud hivatalos lépéseket megtenni - ezt...
Tausz Katalin, az ELTE TÁTK dékánja
Súlyos etikai szakmai vétséget követett el Semjén Zsolt, de az ELTE nem tud hivatalos lépéseket megtenni - ezt közölte Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja. A hvg.hu beszámolója szerint a dékán november 29-én jelentette be, hogy az ELTE Társadalomtudományi Kara háromtagú bizottságot állít fel Semjén Zsolt szakdolgozatával kapcsolatos állítások miatt.
Tausz Katalin, a kar dékánja sajtótájékoztatóján azt mondta, a hvg.hu által először ismertetett dokumentumok, és az akkori szerzőjog alapján nincs szó önplágiumról, ezért sem akartak először vizsgálatot indítani. Ezt követően mutatta be a portál, hogy a kormány honlapjára felkerült, második javított kiadás és a konzulense tanulmányai között jelentős átfedések mutatkoznak.
A bizottság megbízatása arról szólt, vizsgálják meg a szakdolgozat hiteles példányok alapján mutat-e szövegazonosságot 1992-es szakdolgozata Molnár Attila Károlynak, Semjén Zsolt egykori konzulensének munkáival. Átadták a tagoknak a könyvtárban talált eredeti példány fénymásolatát, illetve Molnár Attila Károly írásbeli nyilatkozatát. Ebben azt hangsúlyozta, soha sem plagizált más szerzőktől.
A bizottság jelentős szövegegyezőséget állapított meg, ugyanakkor az akkori felsőoktatási törvény alapján nincs jogi lehetőségük lépni az ügyben - mondta Tausz Katalin, hozzátéve: sok eljárásjogi szabályt megnézett, de az intézmény utólag semmit nem tehet, bár az idézőjelek nélküli hivatkozás sem 1992-ben sem ma nem volt megengedett, súlyos tudományetikai vétségnek minősül.
A hvg.hu kilenc nappal korábban számolt be arról, hogy a miniszterelnök-helyettesnek a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián 1991-ben megvédett teológiai disszertációjának közel 40 százalékban magyar, német és angol nyelvű források megfelelő forrásmegjelölés nélküli átvételén alapszik.
Egy nappal később pedig arról írtak, hogy Semjén az ELTE-n 1992-ben megvédett szociológiai szakdolgozata jelentős átfedést mutat az egy évvel korábbi teológiai értekezésével, továbbá olyan részeket is tartalmaz, amelyek megfelelő forrásmegjelölés nélküli szövegátvételek más, magyar és idegen nyelvű forrásokból.
