Schmitt-ügy: 1992-ben sem örültek az idézőjel nélküli idézeteknek Felsőoktatás
Eduline

Schmitt-ügy: 1992-ben sem örültek az idézőjel nélküli idézeteknek

"Nem egy PhD volt a mostani elvárásokkal, hanem egy kisdoktori húsz évvel ezelőtt" - ezzel magyarázta a kidoktori...

"Nem egy PhD volt a mostani elvárásokkal, hanem egy kisdoktori húsz évvel ezelőtt" - ezzel magyarázta a kidoktori értekezésében használt tanulmányokat feltüntető lábjegyzetek hiányát Schmitt Pál szerdai, a Bruxinfónak adott interjúban. A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című doktori értekezéséből mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató öt évvel korábban hasonló címmel készített tanulmányával.

Schmitt Pál egy héttel a plágiumgyanút megfogalmazó cikk megjelenése után azt mondta, hogy az egyetemi doktori fokozat megszerzése esetében kevésbé szigorú követelményeknek kellett megfelelni: „tartalmilag ez egy kisdoktori volt. Ez azért fontos, mert ez megengedte, hogy a dolgozat végén egyben soroljam fel a forrásmunkákat”.

Valójában a Schmitt disszertációját elfogadó Testnevelési Főiskola (TF) tudományos munkaként kezelte a kisdoktorikat. A TF 1992-ben hatályos doktori szabályzata szerint az egyetemi doktorátus abban különbözik az egyetemi diplomától, hogy „az adott tudományterületen, az egyetemi végzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi anyag elsajátításánál magasabb tárgyismeretről, az elméleti és gyakorlati kérdések alapvető összefüggéseinek ismeretéről, a tudományos kutatás módszereinek alkalmazásában való jártasságról tanúskodik”.

Ezen túlmenően azonban az 1992-ben hatályos jogszabályokból egyértelműen kiderül az is, hogy az úgynevezett kisdoktori tudományos fokozatnak számított, s a tudományos közlés szabályai vonatkoztak rá. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

„Érvénytelennek tekintik a vizsgát vagy nem írják be a bukást” – hallgatók véleménye a Semmelweis új vizsgaszabályzatáról Felsőoktatás Palotás Zsuzsanna

„Érvénytelennek tekintik a vizsgát vagy nem írják be a bukást” – hallgatók véleménye a Semmelweis új vizsgaszabályzatáról

A Semmelweis Egyetemen tavaly december óta egy oktató egy vizsganapon legfeljebb a hallgatók 30 százalékát buktathatja meg. A vizsgaszabályzatot az egyetem a méltányosság és az egységes értékelés jegyében módosította, a döntés azonban megosztotta az egyetemi közösséget. Miközben egyes oktatók felháborodtak, a hallgatók közül vannak, akik jó ötletnek tartják, de akad olyan is, aki aggódik a rendszer hosszú távú következményei miatt.