Nem tart attól, hogy az egyetemre megszüntetés vagy „feldarabolás” várna, de az integráció és a lazább intézményi együttműködés lehetőségét is megvizsgálja Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem megválasztott rektora. Interjú.

eduline: Mészáros Tamás, a Corvinus leköszönő rektora nemrég egy kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, a kilátások egyszerre biztatóak és aggasztóak, több jel utal arra, hogy ebben a formában nem működhet sokáig az egyetem. Osztozik ebben a félelemben?

Rostoványi Zsolt: Én inkább a bizakodó oldalt erősítem. A felsőoktatási törvény tervezetének legutóbbi változata az állami egyetemek közé sorolta a Corvinust. A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a múlt héten járt az egyetemen, szakkollégisták hívták meg. Akkor is hangsúlyozta, hogy június 31-ig minden egyetemnek és főiskolának el kell készítenie egy intézményfejlesztési tervet arról, hogyan képzeli el a jövőt, tervez-e együttműködést más intézményekkel. Dux László azt ígérte, ezeket áttanulmányozzák, remélik, hogy hasznos ötleteket kapnak, persze adott esetben az állam beleszól a döntésbe.

eduline: A jelenlegi rektor mégis félti a kertészeti, a tájépítészeti és az élelmiszertudományi kart, szerinte többen más egyetemhez csatolnák ezeket.

R. Zs.: Remélem, ettől nem kell tartani. A Corvinus igazából akkor kerülhet veszélybe, ha nem tud alkalmazkodni a külső feltételekhez. Például ahhoz, hogy az állam fokról fokra kivonul a finanszírozásból, ami azt jelenti, hogy a kieső állami támogatást más forrásokból kell pótolni. Ha ezt nem tudjuk megoldani, akkor tényleg veszélyben vagyunk. Ahogy az is komoly presztízsveszteség lenne, ha nem tudnánk megszerezni a tudományegyetemi címet, és néhány év múlva főiskolának minősítenének. Bár a tervezet legutóbbi verziójában nem szerepel számszerűsítve, hogy hány karnak kell működnie a tudományegyetemeken, korábban nyolcnál húzták meg a határt (az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatban már nem szerepel a tudományegyetemi cím - a szerk.). A Corvinusnak januártól csak hat kara lesz, mert a közigazgatás-tudományi január elsején átkerül a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez. Ezért érdemes elgondolkodni új karok létrehozásán is.

eduline: Például?

R.Zs.: Lenne esély egy matematikai-informatikai kar létrehozására, amelyet ha nagyon akarnánk, majdhogynem belső erőforrásból létre tudnánk hozni, esetleg kívülről még megerősítve. De azt sem lehet kizárni, hogy más egyetemmel együttműködve tennénk meg ezt. Erről fél év múlva érdemes beszélni, amikor alaposan végiggondoltuk a lehetőségeket.

eduline: Hét hónap van az intézményfejlesztési terv kidolgozására – integrációban vagy lazább együttműködésben gondolkodik?

R. Zs.: Mindkettőt végig kell gondolni. Az 1990-es években már működött egy lazább egyetemi szövetség Budapesten, ez a forma lehetőséget adna a szakosodásra és a párhuzamosságok lenyesegetésére. Amennyiben integrációról van szó, akkor azt kell elérnünk, hogy hozzánk integrálódjon más intézmény, és ne az legyen, hogy a Corvinust, pláne valamelyik részét integrálják más egyetembe.

eduline: Rektori pályázatában három intézményt említett példaként: az ELTE-t, a Semmelweis Egyetemet és a Budapesti Gazdasági Főiskolát.

R.Zs.: Ezekre az intézményekre egy olyan szövetségi forma esetleges további résztvevőiként utalok pályázatomban, amilyen az említett Budapesti Egyetemi Szövetség volt a kilencvenes években, és amelynek tagja volt a Budapesti Műszaki Egyetem, a Kertészeti Egyetem, az Államigazgatási Főiskola és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem. Egy ilyen szövetség lehetőséget adna a racionalizálásra, például meg lehetne állapodni, hogy melyik szakot melyik egyetem hirdeti meg, be lehetne vezetni közös szolgáltatásokat, ezzel jelentős összeget takaríthatnánk meg. Másik lehetőségként pedig akár egy szorosabb, integrációs jellegű együttműködést is elképzelhetőnek tartok. Az egyik irány egy olyan intézmény létrehozása, mint amilyenek a vidéki nagyvárosokban működnek: 10-15 karral, a művészetitől a műszakiig. Ha pedig inkább szakegyetemmé válnánk, akkor lehetne potenciális partner a Budapesti Gazdasági Főiskola.

Névjegy

„Tizennyolc éves korom óta egyfolytában itt vagyok, néha többet vagyok bent, mint otthon” – mondja a Corvinushoz fűződő viszonyáról Rostoványi Zsolt, aki – ha a nemzetierőforrás-miniszter is rábólint a szenátus döntésére – január elsején veszi át az egyetem vezetését Mészáros Tamás jelenlegi rektortól. Az 59 éves közgazdász 1975-ben szerezte meg a külkereskedelmi diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd egy év gyakornokoskodás után a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakot is elvégezte – és maradt az egyetemen. „Szeretem a kihívásokat” – a társadalomtudományi kart egy hosszabb megszakítással ugyan, de 1992 óta vezető Közel-Kelet-szakértő ezzel magyarázza rektori ambícióit. A médiának rendszeresen nyilatkozó, oroszul, angolul és németül beszélő egyetemi tanár januártól sem hagyna fel teljesen az oktatással, „van egy kurzusom, a Válságok és konfliktusok a Közel-Keleten, azt nagyon szeretem, úgyhogy jó lenne megtartani”. Arra nem számít, hogy a rektori feladatok mellett kutatásra és könyvírásra is lesz ideje, „de azt azért remélem, hogy legalább a CNN-t rendszeresen tudom majd nézni”.

eduline: A BGF és a Corvinus képzési kínálata részben fedi egymást – hogyan tudnák felosztani a feladatokat? A BGF indítaná az alapszakokat, a Corvinus pedig a mester- és doktori képzéseket?

R. Zs.: Ez is egy lehetséges megosztási mód.

eduline: A következő években jóval kevesebb állami támogatást kapnak majd az egyetemek és főiskolák, mint eddig. Mit fognak tenni?

R. Zs.: Szükség lehet a karcsúsításra, nyilván mi is megérezzük majd a csökkenő állami finanszírozást. Át kell gondolni, milyen tartalékaink vannak, és milyen külső forrásokat tudunk bevonni. A Corvinus bevételeinek mintegy ötven százaléka eddig sem az államtól jött, ezt kell tovább erősíteni. Indíthatunk speciális képzéseket vállalatoknak, idegen nyelvű szakokat fizetőképes külföldi hallgatóknak, és az alumnirendszernek is fontos szerepe lehet, a volt hallgatók közül – aki megteheti – hozzájárulhat egy-egy tanszék működéséhez. Azzal fogom kezdeni a munkámat, hogy átnézem a teljes költségvetést, hogy lássam azokat a pontokat, ahol megtakarítást lehet elérni. Elképzelhető, hogy bizonyos épületeket már nem érdemes tovább fenntartani, a budai campuson vannak ilyenek. És meg kell gondolni a külső óraadók alkalmazását is, ezen is meg lehet takarítani valamennyit.

eduline: Szakokat is megszüntethetnek?

R. Zs.: Előfordulhat. A bolognai rendszer miatt az alapszakok eléggé szétaprózódtak, mert minden intézmény arra törekedett, hogy minél több képzést indítson be. Nekünk is nagyon sok szakunk van, el tudom képzelni, hogy bizonyos képzésekről le kell mondani pontosan azért, hogy a többihez csoportosíthassuk az erőforrásokat.

eduline: Milyen szempontok alapján fognak dönteni?

R. Zs.: Vannak olyan szakok, amelyek kevesebb hallgatót vonzanak, és vannak, amelyek jelentős többletforrásokat igényelnek. Nyilván az is szempont lesz, hogy melyik szakhoz kapunk állami finanszírozású helyeket, és mennyit. Nagyon gyorsan kell majd lépni, ha megkapjuk a számsorokat a minisztériumból, gyorsan meg kell hozni a megfelelő döntéseket.

eduline: Az oktatók létszámát is csökkentik?

R. Zs.: Elképzelhető, bár szeretném elkerülni a jelentősebb létszámleépítést. Ha teljesíteni akarjuk a kutató- és a tudományegyetemi cím feltételeit, akkor az oktatóktól is magas színvonalú munkát kell elvárnunk.

eduline: Szigorúbbak lesznek a követelmények, mint most?

R. Zs.: Igen. Az a cél, hogy minél hamarabb megszerezzék a tudományos fokozatokat, köztük a nagydoktorit is. Hogy megfelelő számú publikációjuk legyen, és hogy tudjanak idegen nyelven is oktatni. Aki ezeket a követelményeket nem tudja teljesíteni, az nehezebb helyzetbe kerül, mint azok, akik teljesítik. Azért több olyan megoldás van, amellyel el lehet kerülni a jelentősebb leépítéseket. Csökkenteni lehet azoknak a kollégáknak a számát, akik már nyugdíjasok, de még dolgoznak az egyetemen. Ezen kívül behozhatunk olyan pályázatokat, amelyekre kutatói státuszt lehet létrehozni, így a kollégák továbbra is maradhatnának az intézményben.

eduline: A tanszékek megmaradnak?

R. Zs.: Bizonyos karokon eléggé elaprózódott a struktúra, túlságosan sok, kis létszámú tanszék van, ezt összevonásokkal, adott esetben intézetesítéssel lehet korszerűsíteni. Egyes karokon már megtörtént az átalakulás, más karokon még nem.

eduline: A felsőoktatási tervek májusi kiszivárgása óta újra meg újra előjön a téma, hogy a kormány – hogy finoman fogalmazzunk – nem kedveli a Corvinust, legalábbis állítólag. Érzékeli ezt?

R. Zs.: Hivatalos helyről soha semmilyen negatív jelzés nem érkezett, a májusi híreket sem erősítette meg senki. Sőt az elmúlt hónapokban több vezető tisztségviselő mondta azt, hogy színvonalasnak tartja a Corvinus képzéseit. Egyébként nincs olyan minisztérium, ahol ne dolgoznának volt corvinusos hallgatók.

eduline: Azért a diplomáciai érzékére így is szüksége lesz.

R. Zs.: Valóban. De a diplomáciát tanítjuk is a hallgatóinknak, úgyhogy remélem, ezzel nem lesz gond.