Nekiment az ELTE-nek Rétvári: az egyetem új szakja olyan, mint a marxizmus-leninizmus Felsőoktatás
Eduline

Nekiment az ELTE-nek Rétvári: az egyetem új szakja olyan, mint a marxizmus-leninizmus

"A gender - a marxizmus-leninizmushoz hasonlóan - inkább nevezhető ideológiának, mint tudománynak, így kétséges, eléri-e az egyetemi oktatási szintet" - jelentette ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az ELTE új szakjáról.

A parlamenti államtitkártól megszokott tájékozottságot és nyitottságot mutató állítás annak kapcsán hangzott el, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem bejelentette: ősztől társadalmi nemek tanulmánya, angolul Gender Studies szak indulhat az egyetemen. A kormánypárti sajtó heves felháborodással fogadta a hírt. Fodor Gábor írásban kérdezte meg Balog Zoltánt, szerinte kinek árt a gender szak. Erre válaszolt Rétvári Bence.

Rétvári szerint az egyetemi szakoknak tudományos alapokra kell támaszkodniuk. A gender — a marxizmusleninizmushoz, hasonlóan — inkább nevezhető ideológiának, mint tudománynak, így kétséges, eléri-e az egyetemi oktatási szintet. A szak tartalma szemben áll mindazzal, amit a kormány értékvilága az emberről vall. Kiemelte azt is, hogy szerinte ezen a mesterszakon végzett emberekre nem mutatható ki igény a munkaerőpiacon.

Egyébként az ELTE-n, mint minden komoly egyetemen, oktatnak marxizmust és leninizmust is, a témakör aligha kerülhető meg, eszmetörténeti jelentősége hatalmas. Ma is rengeteg fontos gondolkodó vallja magát marxistának, még ha ez már nem feltétlenül szó szerint azt jelenti, amit Marx gondolt. A Gender Studies szakok egyébként évek óta egyre inkább jelen vannak a nyugati egyetemeken. Nagy rájuk a hallgatói igény, gyakran a politikai életben és újságoknál helyezkednek el az ott végzettek.

Forrás: 444

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.