Újabb listát hozott nyilvánosságra a globális felsőoktatási rangsorairól ismert brit Quacquarelli Symonds (QS), ezúttal a feltörekvő európai országok és a közép-ázsiai államok felsőoktatási intézményeit értékelték. Nyolc magyar egyetem került fel a listára, a legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem érte el.
A Szegedi Tudományegyetem főépülete. A 27. helyet szerezte meg a QS-rangsorban
A Szegedi Tudományegyetem a 27., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 28., az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 30. helyet szerezte meg a QS legfrissebb felsőoktatási rangsorán, amelyet kedd reggel hoztak nyilvánosságra.
A Debreceni Egyetemet a 35., a Budapesti Corvinus Egyetemet a 45., a Pécsi Tudományegyetemet a 63. helyre sorolták a szakemberek, de a listán a Miskolci Egyetem (110. hely), illetve a Nyugat-magyarországi Egyetem is szerepel (201-250. hely), amelynek tanszékei az idei kettéválás után már a Soproni Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem részeként működnek.
Tarolnak az orosz egyetemek
A rangsort nem először állítja össze a Quacquarelli Symonds, 2014 óta hasonlítják össze a "feltörekvő" európai országok, valamint a közép-ázsiai államok egyetemeit, amelyek - hívták fel a figyelmet szakemberek - számos ok miatt nem tudnak versenybe szállni a globális felsőoktatási rangsorokat vezető egyesült államokbeli és brit egyetemekkel.
Ahogy 2017-ben, úgy idén is a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem vezeti a listát, amelyet a szintén orosz novoszibirszki állami egyetem, valamint Észtország legnagyobb és legrégebbi felsőoktatási intézménye, a Tartui Egyetem követ.
A Lomonoszov épülete. Ismét vezeti a QS rangsorát
A tíz legjobb közé került a szentpétervári állami egyetem, a prágai Károly Egyetem és a cseh főváros műszaki egyeteme, a varsói egyetem, a török Bogaziçi Üniversitesi és a Middle East Technical University, valamint a kazahsztáni Al-Farabi Kazakh National University.
Az egyetemeket nyolc különböző szempont - többek között az akadémiai elismertség, a munkaerőpiaci elismertség, a kar/hallgató arány, a külföldi hallgatók és oktatók aránya, az intézmények online jelenléte, a PhD-s oktatók száma - alapján állították össze.
