Bár elsöprő, 90 százalékos többséggel támogatta a Debreceni Egyetem szenátusa Putyin díszpolgári címét, mindössze a testület "több mint 60 százaléka" adta le a szavazatát – derül ki a voksolási eljárás dokumentumaiból, amit a hvg.hu kért ki a felsőoktatási intézménytől.
A hvg.hu azt írja, a testület 90 százalékos többséggel támogatta az ötletet, csakhogy az augusztus 17-én 11 órakor induló, és augusztus 18-án 12 órakor záruló elektronikus szavazáson a tagok „több mint 60 százaléka voksolt” – olvasható a jegyzőkönyvben.
Összesen 57-en fejezték ki véleményüket, ebből 51 szenátusi tag honorálta a címmel az orosz elnök tevékenységét, 3-an nemmel voksoltak és szintén 3-an tartózkodtak. Az ki sem derül, hogy összesen hányan voltak jogosultak a szavazásra, csak annyit rögzítenek, hogy végül a tagok „több mint 60 százaléka voksolt”, amíg alig egy nap után lezárták a szavazást.
A jegyzőkönyv hivatkozik a szervezeti és működési szabályzatra, amely szerint elektronikus voksolásra olyan „sürgős ügyekben kerülhet sor, amely nem indokolja az ülés összehívását”. Vagyis a budapesti dzsúdóvébére hazánkba látogató orosz politikus egyetemi címe ezek szerint nem tűrt halasztást.
Vizsgálat indul a Debreceni Egyetemen a Putyin-ellenes tiltakozások miatt?
„Nagyon érdekes, hogy ebből a négy tanszékből háromnál a tanszékvezetők a volt rektori vezetésből jönnek össze, és két tanszéknek meg ugyanaz a tanszékvezetője" - mondta a Hír TV-nek Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a Vlagyimir Putyin díszpolgári címe ellen indított tanszéki tiltakozásról.
