Kiváló egyetemekre és főiskolákra egyaránt szükség van Magyarországon a felsőoktatási államtitkár szerint. Palkovics László erről az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) 380. tanévnyitóján beszélt pénteken Budapesten. Kiemelte: világossá kell tenni, hogy a főiskola nem kisegyetem vagy előegyetem, hanem egy másik fajta intézmény, aminek ugyanolyan missziója van, mint az egyetemeknek.

Az államtitkár azt mondta, nem hisz abban, hogy az egységes felsőoktatás egyes elemeit egymás rovására kellene fejleszteni, éppen ellenkezőleg: támogatni kell az intézmények közötti együttműködést. Milyen változások várnak az egyetemistákra a most kezdődő tanévben? Összefoglalónkat itt találjátok, a képzési kínálat átalakításáról pedig itt olvashattok.

Az államtitkár úgy fogalmazott, a felsőoktatás világa ma ismét mozgásban van, intézmények jöttek létre, hamarosan elindulnak a duális képzések és bevezetik a kancellári rendszert. Azt mondta, bár utóbbitól sokan tartanak, ő ebben komoly lehetőséget lát például a hatékonyságnövelés terén. Jelezte, hogy hamarosan megtörténnek az első kinevezések, és az érintettektől azt kérte, segítsék a kancellárok munkáját a sikeres együttműködés érdekében.

Palkovics László közös célként jelölte meg, hogy a felsőoktatásban megszerzett képzettséggel gyorsan és a végzettségi szintnek megfelelő álláshoz jussanak a hallgatók. Közölte, a felsőoktatási stratégia kimunkálásában az államtitkárság  együttműködik az intézményekkel, így az ELTE-vel is. Intenzív megbeszéléseket folytattak az elmúlt hetekben, az ELTE rektorával a második körös egyeztetés előző nap zárult le. Kiemelte a kutatás-fejlesztési bevételek növelését és a külföldi hallgatók számának növelését. Jelezte: a stratégia jogszabályi változást jelent majd.

Utalva az ELTE évfordulós tanévkezdésére azt mondta: a hagyomány kötelez, és ott van az egyetem falai között. Többek között ez is szerepet játszott abban, hogy az intézmény kiemelt rangot és kutatóegyetemi címet kapott.

Mezey Barna, az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke a szabályozási környezet változásaira utalva jelezte: "megint" várják a kormány felsőoktatási stratégiáját és készülnek a kancellári rendszer indításából fakadó változásokra. Korábbi aggályaikat felidézve azt mondta: partnerek lesznek a megvalósításban. Az ELTE gazdálkodási fegyelme, forrásfelhasználása nemcsak törvényes, hanem példamutató is lehet más intézmények számára - tért ki a közelmúlt vizsgálataira a rektor.

Szükség van kiváló egyetemekre, de szükség van főiskolákra is, és ez különösen igaz azokra a kisebb vidéki intézményekre, amelyek az oktatáson, kutatáson túl jelentős szerepet látnak el a közösségszervezési, vidékfejlesztési feladatokban - jelentette ki Palkovics László.

A felsőoktatás a gazdaság stratégiai eleme

A felsőoktatási államtitkár a Budapesti Corvinus Egyetem 10. ünnepi tanévnyitóján azt mondta: a magyar kormány a felsőoktatást a gazdaság stratégiai elemének tekinti. Palkovics köszöntőjében megerősítette: szeptember végére megszületik a felsőoktatási stratégiának az a változata, amelyet egyeztetésre bocsátanak. Az a cél, hogy legkésőbb decemberben elfogadják a dokumentumot.

Az államtitkár kitért arra, hogy a most induló tanévben kettővel nőtt a felsőoktatási intézmények száma az önállóvá váló Testnevelési Egyetemmel, és a Pető András Főiskolával. Szólt arról is, hogy biztosítani kívánják a diplomához való hozzáférés lehetőségét olyan régiókban is, ahol ennek hiánya a korábbi képzés megszűnése miatt szociális problémákat okozott. Ezért indul újra a felsőoktatási képzés Salgótarjánban - jelezte.

Hangsúlyozta, hogy a kormány a felsőoktatást a gazdaság stratégiai elemének tekinti, és ennek megfelelő felelősséggel kezeli. Az elmúlt évek következetes beiskolázási stratégiájának eredményeként az ország szempontjából kiemelten fontos műszaki, gazdaságtudományi, orvosi és pedagógusképzés területre a diákok 51 százaléka jelentkezett. A legmagasabb felvételi számot a gazdaságtudomány területén érték el - emlékeztetett. Kitért arra is, hogy egy növekvő gazdaságban a felsőoktatás szerepe kiemelkedő, ez a terület biztosítja a tartós fejlődés alapját képező szakembereket.

Palkovics László szerint a magyar felsőoktatás lassan az elmúlt 25 éves fejlődés és útkeresés végére ér, és a környező államokhoz képest gyorsabban tudják meghatározni azokat a stratégiai területeket, amelyek az elkövetkező időszak fejlődését meghatározzák. Fontosnak tartotta ugyanakkor a felsőoktatásban érdekelt valamennyi résztvevő együttműködését.

Rostoványi Zsolt, az egyetem rektora az ünnepi szenátusülésen - amely magyar és angol nyelven zajlott - rámutatott: jubileumi tanévet nyitnak most meg, hiszen tíz éve vették fel jelenlegi nevüket. A magyar felsőoktatás nemzetközi viszonylatban is megállja a helyét, ugyanakkor reformja régóta esedékes. A változások kiindulópontja lehet a kimunkálás alatt álló felsőoktatási stratégia - mondta és jelezte: készek ezen a területen az együttműködésre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!