Négy különleges ötlet, amelyből nagy üzlet lehet Felsőoktatás
Eduline

Négy különleges ötlet, amelyből nagy üzlet lehet

Napelemes mobiltok, aquaponia, airsoft-kellékek és egy különleges módszer restaurátoroknak - ilyen projektek nyertek a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 5let Outlet ötletversenyén. Négy ötletgazdával beszélgettünk.

Túlélőkészlet fesztiválozóknak (is): napelemes mobiltok

„Ha az ember elmegy nyaralni, két dolgot szinte biztosan otthon hagy. Az egyik a kulcs, a másik a töltő” – ez volt a kiindulási pontja a Pécsi Tudományegyetemen tanuló Biró Zsófiának, aki a napelemes mobiltokkal elnyerte a Közgazdaságtudományi Kar 5let Outlet ötletverseny Simonyi Profit Díját. A joghallgató – aki saját bevallása szerint műszaki beállítottságú, de tanulmányai mellett a közgazdaságtudományi karra is átjár előadásokra, „előbb-utóbb gazdasági diplomát is szeretnék szerezni” – négy ötlettel indult a versenyen, ezek közül kettő – a napelemes mobiltok mellett egy telefonos alkalmazás – került a legjobbak közé.

Napelemek - nem csak erre lehet használni

„Összecsukható, hordozható napelemtelepet lehet vásárolni, és össze is lehet kapcsolni egy telefontöltővel, de sokkal egyszerűbb lenne, ha az okostelefonok műanyagtokjának hátulján lenne a napelem, amelynek a segítségével folyamatosan töltődne a telefon, így csak havonta egyszer kellene a hagyományos módon tölteni a készüléket” – mondja Biró Zsófia, hozzátéve: ez ideális megoldás lenne azoknak, akik szívesen túráznak, gyakran járnak fesztiválokra, de nyaralás közben is praktikus eszköz lenne. „Senki nem szereti, ha lemerül a telefonja, mert manapság egyébként is az az elvárás, hogy mindig elérhetők legyünk” – magyarázza. A joghallgató és csapata 2014 februárjában – a többi Simonyi-nyertessel – részt vesz a Simonyi Marketplace-en, ahol „kockázatitőke-finanszírozókat, befektetőket szeretnénk találni. Ha sikerült, szívesen dolgoznék tovább a projekten”.

Fegyverekből airsoft-kellék

„Hat éve vagyok airsoft-játékos, ezért elég jól ismerem a piacon lévő airsoft-termékeket. Arra figyeltem fel, hogy bár a legtöbbről azt mondják, hogy száz százalékig az eredeti fegyver másolata, valójában van különbség, nemcsak a fegyver anyagában, hanem méretben is” – mondja Hegedis Dániel, a pécsi egyetem harmadéves, gazdálkodási és menedzsment szakos hallgatója, aki különleges ötlettel nyerte el a Simonyi Innovációs Díjat.

Ötletverseny
A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának vállalkozói ötletversenyének nyertesei lehetőséget kapnak az ötletek kidolgozására és megvalósítására, ebben a Pécsiközgáz Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központjának (BEDC) Simonyi Vállalkozásfejlesztési Programja segít nekik.

Az egyetemista az eredeti, éles fegyverek alacsony energiájú légfegyverekké való átalakításának lehetőségeit tanulmányozta. „Az alapkérdés az, hogy mit kezdjenek az országok a régi, elavult fegyverekkel. Ezek a fegyverek vagy raktárakban porosodnak, vagy megsemmisítik őket, vagy eladják, akár más országoknak, akár gyűjtőknek, ez esetben természetesen számolni kell a hatástalanítás költségeivel” – magyarázza, hozzátéve: ha ezeket airsoft-fegyverekké alakítják, két legyet ütnek egy csapásra, az airsoft-játék ugyanis egyre népszerűbb.

Aquaponia – személyre szabva

„Úgy kezdődött, hogy egy barátommal beszélgettem, aki megemlítette, hogy olvasott egy különleges zöld technológiáról, az aquaponiáról” – mondja Kovács Nikoletta, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatója és PhD-hallgatója, aki ötletével megnyerte a Simonyi Fenntarthatósági Díjat, és már az üzleti terven dolgozik.

Aquaponia - egy különleges technológia

Az aquaponia az aquakultúra és a hidroponia kombinációja, tökéletes technológia azoknak, akik szívesen termesztenének otthon zöldséget, és friss halért sem a hipermarketbe mennének. Az alapelv egyszerű: a haltartály vizét az agyaggolyóval, kaviccsal, perlittel vagy kőzetgyapottal töltött tálcákban lévő növények kapják meg, amelyek felveszik a tápanyagot, egyben megszűrik és oxigénnel dúsítják a vizet, amely aztán visszakerül a halak tartályába. „Az Egyesült Államokban régóta használják ezt a technológiát, itthon azonban még senki nem foglalkozik azzal, hogy a különböző igényekre szabja az aquaponiás berendezéseket, például különböző méretű berendezéseket biztosítson az érdeklődőknek” – mondja Kovács Nikoletta, hozzátéve: szerencséjük van, az ötlet megvalósítása ugyanis nagy anyagi befektetést nem igényel, viszont sok időre lesz szükség a kidolgozásához.

Új eszköz restaurátoroknak

„A lézeres felülettisztítás lehetőséget, pontosabban a lézeres ablációnak nevezett jelenséget az első lézerek kifejlesztése után nagyon hamar felfedezték, és azóta is kutatják, különböző célokra fel is használják. Én is hosszú ideje foglalkozom a ennek a folyamatnak a tudományos vizsgálatával, és évek óta dolgozunk a restaurátori alkalmazások területén is. A pályázatra benyújtott ötlet nem maga a módszer, hiszen azt az 1970-es években használták először, hanem ennek az eszköznek a magyarországi elterjesztése a restaurátori gyakorlatban” – mondja Márton Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézetének egyetemi docense, a Simonyi Kreativitás Díj nyertese.

„A módszer lényege, hogy az impulzusszerűen alkalmazott lézerfény kölcsönhatásba lép a besugárzott anyaggal, és – pontatlan kifejezéssel élve – elpárologtat egy felületi réteget, amely impulzusonként a hajszál keresztmetszeténél akár százszor vékonyabb, de annál jóval vastagabb is lehet. Mindez a besugárzott anyag és a lézer tulajdonságaitól függ. Ha szerencsénk van, és elegendő tudásunk, tapasztalatunk, akkor úgy tudjuk megválasztani a paramétereket, hogy a szennyeződés elpárologjon, a megőrizni kívánt eredeti felület pedig sértetlenül megmaradjon” – magyarázza, hozzátéve: a lézeres tisztítás újabb elem lehet a restaurátorok eszköztárában.

Márton Zsuzsanna abban bízik, hogy külső befektetőt találhatnak, „több magánvállalkozás van a világon, amely hasonló szolgáltatásokból él, talán a magyarországi viszonyok között is meg lehet találni az üzletileg is működőképes modellt.”

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.