Napelemes mobiltok, aquaponia, airsoft-kellékek és egy különleges módszer restaurátoroknak - ilyen projektek nyertek a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 5let Outlet ötletversenyén. Négy ötletgazdával beszélgettünk.

Túlélőkészlet fesztiválozóknak (is): napelemes mobiltok

„Ha az ember elmegy nyaralni, két dolgot szinte biztosan otthon hagy. Az egyik a kulcs, a másik a töltő” – ez volt a kiindulási pontja a Pécsi Tudományegyetemen tanuló Biró Zsófiának, aki a napelemes mobiltokkal elnyerte a Közgazdaságtudományi Kar 5let Outlet ötletverseny Simonyi Profit Díját. A joghallgató – aki saját bevallása szerint műszaki beállítottságú, de tanulmányai mellett a közgazdaságtudományi karra is átjár előadásokra, „előbb-utóbb gazdasági diplomát is szeretnék szerezni” – négy ötlettel indult a versenyen, ezek közül kettő – a napelemes mobiltok mellett egy telefonos alkalmazás – került a legjobbak közé.

„Összecsukható, hordozható napelemtelepet lehet vásárolni, és össze is lehet kapcsolni egy telefontöltővel, de sokkal egyszerűbb lenne, ha az okostelefonok műanyagtokjának hátulján lenne a napelem, amelynek a segítségével folyamatosan töltődne a telefon, így csak havonta egyszer kellene a hagyományos módon tölteni a készüléket” – mondja Biró Zsófia, hozzátéve: ez ideális megoldás lenne azoknak, akik szívesen túráznak, gyakran járnak fesztiválokra, de nyaralás közben is praktikus eszköz lenne. „Senki nem szereti, ha lemerül a telefonja, mert manapság egyébként is az az elvárás, hogy mindig elérhetők legyünk” – magyarázza. A joghallgató és csapata 2014 februárjában – a többi Simonyi-nyertessel – részt vesz a Simonyi Marketplace-en, ahol „kockázatitőke-finanszírozókat, befektetőket szeretnénk találni. Ha sikerült, szívesen dolgoznék tovább a projekten”.

Fegyverekből airsoft-kellék

„Hat éve vagyok airsoft-játékos, ezért elég jól ismerem a piacon lévő airsoft-termékeket. Arra figyeltem fel, hogy bár a legtöbbről azt mondják, hogy száz százalékig az eredeti fegyver másolata, valójában van különbség, nemcsak a fegyver anyagában, hanem méretben is” – mondja Hegedis Dániel, a pécsi egyetem harmadéves, gazdálkodási és menedzsment szakos hallgatója, aki különleges ötlettel nyerte el a Simonyi Innovációs Díjat.

Ötletverseny

A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának vállalkozói ötletversenyének nyertesei lehetőséget kapnak az ötletek kidolgozására és megvalósítására, ebben a Pécsiközgáz Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központjának (BEDC) Simonyi Vállalkozásfejlesztési Programja segít nekik.

Az egyetemista az eredeti, éles fegyverek alacsony energiájú légfegyverekké való átalakításának lehetőségeit tanulmányozta. „Az alapkérdés az, hogy mit kezdjenek az országok a régi, elavult fegyverekkel. Ezek a fegyverek vagy raktárakban porosodnak, vagy megsemmisítik őket, vagy eladják, akár más országoknak, akár gyűjtőknek, ez esetben természetesen számolni kell a hatástalanítás költségeivel” – magyarázza, hozzátéve: ha ezeket airsoft-fegyverekké alakítják, két legyet ütnek egy csapásra, az airsoft-játék ugyanis egyre népszerűbb.

Aquaponia – személyre szabva

„Úgy kezdődött, hogy egy barátommal beszélgettem, aki megemlítette, hogy olvasott egy különleges zöld technológiáról, az aquaponiáról” – mondja Kovács Nikoletta, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatója és PhD-hallgatója, aki ötletével megnyerte a Simonyi Fenntarthatósági Díjat, és már az üzleti terven dolgozik.

Az aquaponia az aquakultúra és a hidroponia kombinációja, tökéletes technológia azoknak, akik szívesen termesztenének otthon zöldséget, és friss halért sem a hipermarketbe mennének. Az alapelv egyszerű: a haltartály vizét az agyaggolyóval, kaviccsal, perlittel vagy kőzetgyapottal töltött tálcákban lévő növények kapják meg, amelyek felveszik a tápanyagot, egyben megszűrik és oxigénnel dúsítják a vizet, amely aztán visszakerül a halak tartályába. „Az Egyesült Államokban régóta használják ezt a technológiát, itthon azonban még senki nem foglalkozik azzal, hogy a különböző igényekre szabja az aquaponiás berendezéseket, például különböző méretű berendezéseket biztosítson az érdeklődőknek” – mondja Kovács Nikoletta, hozzátéve: szerencséjük van, az ötlet megvalósítása ugyanis nagy anyagi befektetést nem igényel, viszont sok időre lesz szükség a kidolgozásához.

Új eszköz restaurátoroknak

„A lézeres felülettisztítás lehetőséget, pontosabban a lézeres ablációnak nevezett jelenséget az első lézerek kifejlesztése után nagyon hamar felfedezték, és azóta is kutatják, különböző célokra fel is használják. Én is hosszú ideje foglalkozom a ennek a folyamatnak a tudományos vizsgálatával, és évek óta dolgozunk a restaurátori alkalmazások területén is. A pályázatra benyújtott ötlet nem maga a módszer, hiszen azt az 1970-es években használták először, hanem ennek az eszköznek a magyarországi elterjesztése a restaurátori gyakorlatban” – mondja Márton Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézetének egyetemi docense, a Simonyi Kreativitás Díj nyertese.

„A módszer lényege, hogy az impulzusszerűen alkalmazott lézerfény kölcsönhatásba lép a besugárzott anyaggal, és – pontatlan kifejezéssel élve – elpárologtat egy felületi réteget, amely impulzusonként a hajszál keresztmetszeténél akár százszor vékonyabb, de annál jóval vastagabb is lehet. Mindez a besugárzott anyag és a lézer tulajdonságaitól függ. Ha szerencsénk van, és elegendő tudásunk, tapasztalatunk, akkor úgy tudjuk megválasztani a paramétereket, hogy a szennyeződés elpárologjon, a megőrizni kívánt eredeti felület pedig sértetlenül megmaradjon” – magyarázza, hozzátéve: a lézeres tisztítás újabb elem lehet a restaurátorok eszköztárában.

Márton Zsuzsanna abban bízik, hogy külső befektetőt találhatnak, „több magánvállalkozás van a világon, amely hasonló szolgáltatásokból él, talán a magyarországi viszonyok között is meg lehet találni az üzletileg is működőképes modellt.”