Az államtitkár ismertette, hogy a tagállamok tárcavezetői egyetértettek abban, hogy csökkenteni kell az iskolát annak befejezése nélkül elhagyók arányát, s növelni kell a diplomával rendelkezők hányadát. Az uniós tagállamok 2010-ben azt tűzték ki célul, hogy átlagosan 10 százalék alá mérséklik azok arányát, akik a kelleténél korábban hagyják abba a tanulást, és 40 százalékra emelik a diplomával rendelkezők arányát a 30-34 éves korosztályban.

A politikus szerint ehhez illeszkedik a magyar felsőoktatási stratégia is, amelyet Párizsban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) is bemutattak, s amely azzal, hogy a munkaerőpiac igényeihez igyekszik igazodni, s az intézmények szerkezetének átalakítását célozza, az OECD céljaival is egyezik.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatási államtitkára úgy ítélte meg, hogy nem hatékony az a képzés, amelyet elkezdenek, de nem fejeznek be a hallgatók. A politikus rámutatott, hogy a felsőoktatási stratégia a bejutási követelmények megemelésével senkit sem akar kizárni a felsőoktatásból, hanem a jelenleg 35-40 százalékos lemorzsolódást szeretnék csökkenteni, ezért szerinte nem a diplomások, hanem a kiesők aránya fog csökkeni, így végeredményben a végzettek aránya növekszik majd. Az államtitkár emlékeztetett, hogy Magyarország az Európa 2020 stratégiában azt vállalta, hogy 30,3 százalékra növeli a diplomások arányát a 30-34 éves korosztályban. A felvételit érintő változásokról itt olvashattok.

Az államtitkár hangsúlyozta, arra is tekintettel kell lenni, hogy a magyar gazdaság szerkezete jelenleg 35 százalék körüli diplomás munkavállalói arányt igényel, ha pedig ez idővel változik, akkor a célt is felül lehet vizsgálni.

Beszélt Palkovics arról is, hogy önmagában nem tekint negatív dologként arra, ha egy diplomás szakember vagy egy hallgató külföldre megy, ha utána hazatér. A felsőoktatásban külföldön tanulóknak szerinte olyan vonzó mesterképzéseket és doktori iskolákat kell kínálni, amely miatt érdemes itthon folytatniuk tanulmányaikat.