Minden egyetemen és főiskolán megvan, ki lesz a kancellár Felsőoktatás
MTI

Minden egyetemen és főiskolán megvan, ki lesz a kancellár

Eredményesen zárult a kancellári pályázatok második fordulója, így abban a nyolc állami felsőoktatási intézményben is hamarosan megkezdhetik munkájukat a kancellárok, amelyekben nem volt sikeres az első pályázat - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedden.

Felidézték: Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere július 28-án huszonkilenc pályázatot jelentetett meg az állami felsőoktatási intézmények kancellári megbízására, és huszonegy intézményben lett sikeres a pályázat. Ezekben az intézményekben a kancellárok november 15-ei hatállyal megkezdték tevékenységüket, a maradék nyolcban pedig november 7-én új pályázatot írtak ki. Határidőre (november 24-éig) 102 pályázó nyújtott be 143 pályázatot.

Az első fordulóhoz hasonlóan a pályázókat egy bizottság hallgatta meg, majd tájékoztatták véleményükről az emberi erőforrások miniszterét, mint javaslattevőt. Végül a miniszterelnök - mint a kinevezési jogkör gyakorlója - a miniszter javaslatai alapján hozott döntést a kancellárok személyével kapcsolatban - írta az Emmi.

Közleményük szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Scheuer Gyula, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Kupper András, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Papp Csilla, a veszprémi Pannon Egyetemen Kovács Gyula, a Szegedi Tudományegyetemen Devecz Miklós, a Pécsi Tudományegyetemen Jenei Zoltán, a bajai Eötvös József Főiskolán Bohátka Gergely, a Kecskeméti Főiskolán Hegmanné Nemes Sára - a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős jelenlegi államtitkára - nyert a kancellári pályázaton.

A kancellári rendszer létrehozásának célja az volt, hogy megszűnjön a felsőoktatásban a "rossz gazdálkodás", és a magyar adófizetők társadalmi elvárásainak is megfeleljen a magyar felsőoktatás intézményirányítása - emelték ki. Az állami felsőoktatási intézmények új irányítási rendszerében a rektor az intézmény első számú vezetője, de a kancellár felel az igazgatási, gazdálkodási, jogi, közbeszerzési, műszaki, informatikai működtetésért. Az Emmi korábban azt írta: a kancellári megbízás legkorábban 2014. december 30-ától tölthető be.

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.