Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora szerint ugyan tényleg több forrást kapnak az egyetemek és főiskolák, de ettől nem lett jobb a magyar felsőoktatás.
Bódis József, a PTE rektora.
Csütörtökön tartották a Magyar felsőoktatás 2016 - Helyzetkép: várakozások és eredmények címmel rendezett konferenciát csütörtökön Budapesten az oktatásirányítás és az egyetemek képviselői.
Maruzsa Zoltán új felsőoktatási képzési szerkezettel kapcsolatos koordinációért felelős miniszteri biztos szerint a kormány jelentősen több forrást fordít a felsőoktatásra, mint három-négy évvel ezelőtt, de jó minőségű felsőoktatást nem a kormány, hanem az egyetemek, főiskolák tudnak megvalósítani. Emlékeztetett arra, hogy a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű stratégia 60 célkitűzést, 200 akciót tartalmaz. Az ágazati stratégiák közül ötből négyben intenzív munka zajlik - jelezte.
A múlt év jelentős eredményei között említette az intézmények tartozásállományának alakulását. Decemberben ezt 2,6 milliárdra tornázták le, ami egy 600 milliárdos rendszerben szinte a nullához közelítő összeget jelent. Ma az intézményrendszert pénzügyi stabilitás jellemzi - összegzett. Ez a kancellári rendszer sikere is, számos visszásságot mutató jelenséget számoltak fel - tette hozzá.
Kitért a PPP-projektek kiváltására is, ugyanis tavaly 12 projektet váltott ki a kormány 29 milliárdos értékben, idén ez is folytatódik. Nagyjából tucatnyi projektnél gondolja úgy a kormány, hogy érdemes még kiváltani - jelezte.
A felsőoktatási dolgozók tiltakozásaira reagálva nekikezdtek a bérrendezésnek is, s ha a költségvetési számok továbbra is jók lesznek, akár már idén szeptembertől további garantált illetményemelés várható - közölte.
Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke arról beszélt, hogy a partnerség nem úgy működik, mint másfél évvel ezelőtt. A kancellári rendszert úgy értékelte, ha azt veszik, hogy ma konszolidált a felsőoktatás, akkor sikeres, de a végeredménynek kell jónak lennie. A konzisztóriumokat korábban kifejezetten támogatta, ugyanakkor szerinte ma a felsőoktatás a 80-as, 90-es évek szemlélete szerint működik.
"Minden intézmény a gúzsba kötve táncolás művészetét mutatja be"
- fogalmazott a rektor. Az, hogy több forrást kaptak a felsőoktatási intézmények, jó, de ettől még önmagában nem lett jobb a felsőoktatás. A gazdálkodás területén felvetette - állami szerepvállalással - egyfajta tőkeemelés megvalósítását.
Polónyi István, a Debreceni Egyetem professzora kiemelte, hogy a 2016-os stagnálás után idén javul a felsőoktatás helyzete, a 47 milliárdos növekedés jelentős részét ugyanakkor a béremelés "viszi el". Értékelése szerint a saját bevételek növekedésével javult a helyzet, azaz "a felsőoktatás saját hajánál fogva húzta ki magát". A bérhelyzet javulása kedvező, de nem teremtették meg a teljesítmény ösztönzését, illetve az alsóbb oktatói kategóriák versenyképességét. Ez az utánpótlást nagyon komolyan érintheti - vélekedett Polónyi, aki úgy látta, hogy a gazdasági válság elmúltával visszaállt a korábbi helyzet, azaz a legkevésbé kiszolgáltatott réteg a diplomásoké. A diplomások bérelőnye bár 2013-ban kissé csökkent, 2014-ben ismét nőtt.
Polónyi kitért arra is, a komoly erőfeszítések ellenére nem javult a pedagógusok munkaerőpiaci helyzete.
Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora azt mondta, az, hogy kilencedik alkalommal rendezik meg a tanácskozást, jelzi, hogy az egyetemen nemcsak egy kutatócsoport működik, hanem az intézményt is érdekli, ami a felsőoktatásban folyik. A BCE helyzete, céljai nem függetlenek a magyar felsőoktatás állapotától - rögzítette, hozzátéve: elérkezett a magyar felsőoktatás egy olyan pontra, ahol elsősorban a minőséget kell nézni. Kitért arra is, hogy náluk a kancellári rendszer bevált, számos lehetőség jelent meg ezáltal az egyetemen.
Kováts Gergely, a BCE adjunktusa ezzel összefüggésben rámutatott, hogy az intézményvezetők körében tavaly is elvégezték a kérdőíves felmérést, s eszerint a kancellári rendszer pozitívumaként említették a válaszadók a feszes működést, a belső viszonyok helyrebillentését, negatívumként pedig azt, hogy bérfeszültség alakult ki oktatók és nem oktatók között, illetve sokszor a kancellár kontrolljának hiányát. Összességében a kancellári rendszer elfogadottsága tovább csökkent - közölte.
