Mégsem veszi át az állam az egyetemi menzák, büfék, kollégiumok és sportpályák működtetését – tudta meg az eduline. Bár a hallgatói szolgáltatások központosításának előkészítésén már több mint egy éve dolgoznak, a fejlesztési minisztérium most elismerte: a terv megvalósítása kockázatos és drága.

„Az új rendszer létrehozása jelentős kockázatokkal járna, és nagymértékű többletforrásokat igényelne” – ezzel indokolta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), hogy miért fújták le az egyetemi menzák, büfék, sportpályák és kollégiumok állami átvételét. Ahogy arról az eduline júliusban beszámolt, az NFM egy állami gazdasági társaság kezébe adta volna az egyetemek és főiskolák „szolgáltató egységeinek” működtetését, egy-két éven belül hálózatba szervezték volna az összes kollégiumot, sportlétesítményt, menzát és büfét, létrehozva ezzel a NESZ-t, a Nemzeti Hallgatói Szolgáltató Rendszert.

A fejlesztési tárca júliusban azzal érvelt a központosítás mellett: elképzelhető, hogy az állam „hatékonyabban, jobban és költségtakarékosabban látná el az eleve a saját felelősségi körébe tartozó feladatot”, mint a felsőoktatási intézmények. Az eduline kérdésére most azonban elismerték: az új rendszer létrehozása egyelőre több pénzt vinne el, mint amennyit hozna, ezért "nem lenne időszerű az egyetemi szolgáltatások összevont állami irányítása".

Nem örültek neki

A központosított szolgáltatói rendszer létrehozásának ötlete ellen a rektorok többsége már tavasszal felemelte szavát: a felújítandó kollégiumokkal rendelkező intézmények akár jól is járhattak volna a NESZ-szel, de a kollégiumok korszerűsítésére százmilliókat költő egyetemek és főiskolák nem szívesen adták volna át létesítményeik működtetési jogát és a sportlétesítmények bérbeadásából származó bevételről sem akartak lemondani.

A Szegedi Tudományegyetem rektora, Szabó Gábor az eduline-nak azt mondta, technikailag ugyan elképzelhetőnek tartották volna a hazai felsőoktatáshoz tartozó kollégiumi rendszer működésének bizonyos szintű, például pénzügyi összehangolását, de a szakkollégiumoknak, a kulturális és egyéb programoknak nem kellene megszűnniük. „Nem tekinthető pusztán szállodának az egyetemi kollégium” – magyarázta.

Öt budapesti egyetem - az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Semmelweis Egyetem és az Óbudai Egyetem - rektora, kollégiumokért felelős vezetői, hallgatói önkormányzati vezetői végül közös nyilatkozatot írtak alá. "Ebben kiálltunk kollégiumaikért, azoknak hagyományaiért, üzemeltetéséért”– mondta Seifert Tibor, ELTE Egyetemi Kollégiumok főigazgatója és a hallgatói ügyekkel megbízott rektori főbiztosa.

Mi lesz a BEAC-cal?

Változások azért így is lesznek - kérdés például, mi lesz a BME és az ELTE Bogdánfy úton levő sporttelepének (BEAC) sorsa, amelyet hozzákapcsolnak a Tüskecsarnok programhoz. A létesítmény eddig is az állam tulajdonában volt, de az egyetemek tartották fenn.

Az érintett felsőoktatási intézmények csak a sajtóból értesültek az átvételről októberben, hivatalos tájékoztatást nem kaptak. Miután jelezték a problémát, bevonták őket az egyeztetésekbe, azóta két tárgyalás is volt az ügyben, de szerződést még nem írtak alá. „Pozitív ígéretet kaptunk Vígh Lászlótól, a felelős kormánybiztostól, ám egyelőre még semmi sem biztos, tartunk attól, hogy az átadást követően az egyetemeknek és a hallgatóknak is fizetniük kell a sportolási lehetőségért” – mondta Seifert Tibor.

Németh Balázs, a Nemzeti Sportközpontok sajtóreferense szerint nincs miért aggódni, az egyetemi sportlétesítményeket ugyanolyan feltételekkel használhatják a hallgatók, mint korábban. „A kormány ígérete szerint a döntéssel a hallgatókat semmiféle kár nem éri. Az egyetemek egy saját termet kapnak majd a létesítményben, az ehhez tartozó bejárattal, öltözőkkel és vizesblokkokkal együtt” – mondta az eduline-nak.

A lágymányosi Tüskecsarnok tizenhat éve áll félkész állapotban, idén márciusban jelentették be, hogy 5,9 milliárd forintból befejezik. A sportlétesítményt a hallgatók mellett az élsportolók, valamint a XI. kerület lakói is használhatják majd, a Nemzeti Sportközpontok sajtóreferense szerint "ez lesz az egyetemi-főiskolai sportélet fővárosi fellegvára".