2011. november. 17. 16:25 Eduline Utolsó frissítés: 2011. november. 17. 16:25 Felsőoktatás

Megint odavágott az egyetemi rektoroknak az oktatási államtitkárság

Alapvető célkitűzés a felsőoktatás minőségének, versenyképességének megerősítése, „ahol ez még megvan”.

Alapvető célkitűzés a felsőoktatás minőségének, versenyképességének megerősítése, „ahol ez még megvan”. Ahol pedig az utóbbi években egy középre igazodó, nivellálódási folyamat kezdődött – korábban kiváló főiskolák „átküzdötték magukat” gyenge, közepes egyetemekké, ugyanakkor „csúcsegyetemeink sem feltétlenül a nemzetközi versenyben próbálták magukat megerősíteni” – mondta Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács (NFFT) csütörtöki ülésén.

Ez utóbbi kijelentéssel a helyettes államtitkár több intézményt hozott kellemetlen helyzetbe: az egykori Budapesti Műszaki Főiskola például a 2010/2011-es tanév óta működik Óbudai Egyetemként, a győri Széchenyi István Egyetem 2002-ben kapta meg az egyetemi címet. Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején pedig több egykori főiskola integrálódott valamelyik meglévő egyetembe. Az egyetemi-főiskolai rendszer átalakulásáról szóló cikkünket itt olvashatjátok el.

Egyetemi vezetők már többször panaszkodtak arról, hogy az oktatási államtitkárság rosszabbnak állítja be a magyar felsőoktatást, mint amilyen. Legutóbb Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora nevezte ezt a felsőoktatási tervek leggyengébb pontjának – összefoglalónkat itt olvashatod el.

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban? Nyelvtanulás Kurucz Tünde

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban?

Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.