Már nem beszélhetnek a diákokat érzékenyen érintő dolgokról az egyetemi tanárok Felsőoktatás
Eduline

Már nem beszélhetnek a diákokat érzékenyen érintő dolgokról az egyetemi tanárok

Az Oregoni Egyetem komolyan vette, hogy "biztonságos teret" nyújtson a diákjainak.

A safe space mozgalom újabb állomásához értünk el, ami komolyan érinti a szólásszabadságot: megtiltották az egyetemi oktatóknak az Oregoni Egyetemen, hogy szabadon beszéljenek olyan tantárgyak kapcsán, amelyek valamilyen szinten a valláshoz, szexuális irányultsághoz vagy rasszhoz kapcsolódnak - írja a Washington Post.

A korlátozás annyira komoly, hogy az oktatót nem csak felfüggeszthetik, de ki is rúghatják, ha valaki azt jelentené, hogy sértette az érzékenységét a tananyag oktató általi értelmezése.

A korlátozások sok esetben igazodnak az általánosan elfogadott értékekhez, mint a rasszok közötti egyenlőséghez, ám maradtak olyan kiskapuk, amelyek még komoly problémákat jelenthetnek, ugyanis ennek társadalmi vitája még nem zajlott le. Például, ha valaki azt firtatná, hogy egy biológiai férfi, aki nőként tekint magára, azt a társadalom is tekintse férfinak, akkor az oktató ellen könnyen belső eljárást indíthatnak.

A safe space mozgalom leginkább az USA-ban terjed. Míg pártolói azt szeretnék elérni, hogy senki lelkét ne érje bántódást, mert más, addig a mérsékelt kritikusai viták elmaradását és a szólásszabadságon esett csorbát látják benne. Utóbbi nézetet képviseli Barack Obama is.

A tudomány érdekében magasról tesz a túlérzékenységre a világ egyik legjobb egyeteme

A Chicagói Egyetemen is megjelentek a politikai korrektségből már túlzást űző safe space aktivisták, ami viszont árt a tudományos párbeszédnek. Az Egyesült Államok számos egyetemén terjed 2015 óta a safe space kultúra, melynek lényege, hogy semmi olyan ne hangozzon el egy közösségben, ami sértő vagy bántó ehet valaki számára.

Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma Nyelvtanulás Székács Linda

Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma

Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.