Magyar felsőoktatási csatározásokról ír a The New York Times Felsőoktatás
MTI

Magyar felsőoktatási csatározásokról ír a The New York Times

A The New York Times budapesti riportja szerint egyetemi diákok és intézményvezetők arra panaszkodnak Magyarországon...

A The New York Times budapesti riportja szerint egyetemi diákok és intézményvezetők arra panaszkodnak Magyarországon, hogy a felsőoktatásban bizonytalanságot teremtenek a kormány által újonnan keresztülvitt változtatások, egyebek között az, hogy radikálisan csökkentették az államilag támogatott diákok számát, valamint hogy az állam költségén tanulókat arra kötelezik, diplomájuk megszerzése után egy ideig Magyarországon dolgozzanak.

Az amerikai lap idézi Androulla Vassiliout, az Európai Bizottság oktatásért felelős biztosát, aki szerint fennáll annak a veszélye, hogy a január 1-jén hatályba lépett új oktatási törvények hatására Magyarország nem fogja tudni megvalósítani az Európai Unió 2020-ra kitűzött oktatási céljait.

Rostoványi Zsolt, a Corvinus Egyetem rektora a lapnak nyilatkozva kijelentette: "(Az állami finanszírozású helyek számát) drasztikusan csökkentették, ez a mi egyetemünket is sújtotta, és nyilván azokat a diákokat, akik ilyen pályára (közgazdaságira) készülnek". 

A rektor dicsérte a kormánynak azt a szándékát, hogy jobbítani akarja a felsőoktatási rendszert, de hangsúlyozta: fontos intézkedéseket konzultáció nélkül, rendeleti úton vezettek be, ami bizonytalanságban hagyta a diákokat afelől, kapnak-e állami támogatást tanulmányaikhoz. Az egyetem megpróbálja megtalálni a finanszírozás más formáit, de nehéz úgy tervezni, hogy bizonyos rendeletek még függőben vannak. "Kiszámíthatatlan, mi lesz a kormány következő intézkedése. Nem látunk következetes stratégiát" - tette hozzá. 

„A plusz egy év óvoda nem halogatás, hanem megelőzés” – szakértők mondták el a véleményüket a túl korai beiskolázásról Közoktatás Fuchs Viktória

„A plusz egy év óvoda nem halogatás, hanem megelőzés” – szakértők mondták el a véleményüket a túl korai beiskolázásról

Az iskolák nagy részében nincs elég idő, energia és szakember arra, hogy a problémákkal küzdő kisgyerekekkel egyénileg foglalkozzanak. Aki az iskolakezdés során lemarad, azt gyakran később is kudarcok érhetik, ami meghatározza a későbbi iskolai előmenetelét és önmagáról alkotott képét.