MSZP: Klinghammer kinevezése nem jelent valódi változást Felsőoktatás
MTI

MSZP: Klinghammer kinevezése nem jelent valódi változást

Az MSZP véleménye szerint nem jelent valódi változást, hogy Hoffmann Rózsa helyett a jövőben Klinghammer István felel...

Klinghammer István felsőoktatási államtitkár

Az MSZP véleménye szerint nem jelent valódi változást, hogy Hoffmann Rózsa helyett a jövőben Klinghammer István felel majd a felsőoktatásért. Kunhalmi Ágnes egy budapesti sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy az új államtitkár nem hirdetett új felsőoktatási politikát. Balog Zoltán tegnap erősítette meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma keddi közleményét, miszerint Klinghammer lesz felsőoktatásért felelős államtitkárként felel majd a területért, Hoffmann Rózsa pedig közoktatási államtitkár lesz.

Az MSZP elnökségi tagja, aki a változást „kommunikációs kármentésnek" nevezte, úgy fogalmazott, hogy Klinghammer István kinevezését nem tekintik érdemi lépésnek. Indoklásként közölte: a leendő államtitkár nem állt elő saját elképzeléseivel, és nem reflektált egyes, a felsőoktatást érintő problémákra sem.

Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Klinghammer Istvánt kiváló szakembernek, nagyon jó tanárnak tartják, de nem rajta, hanem a politikán múlik, hogy mi történik a felsőoktatásban.

„Nem az a lényeg, hogy ki az államtitkár a Fidesz rendszerében, hanem az, hogy mi a politika”. Ez pedig továbbra is a forráselvonásokról, az intézmények kivéreztetéséről, az autonómia csorbításáról és a hallgatók felsőoktatásból való módszeres kiszorításáról szól - mondta.

Kunhalmi Ágnes véleménye szerint Magyarországon tudásválság van kialakulóban, ami több ciklusra el fog húzódni. Ez egy elszegényedő ország képét mutatja, amelynek folyamatosan csökken a versenyképessége, és ahol folyamatosan nő az elvándorlás - mutatott rá a szocialista politikus.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.