Eddig mindössze az ígért támogatások töredékét kapták meg az egyetemek, főiskolák, az ELTE októberig húzhatja, de van olyan intézmény is, amelyeknek már július 1-jétől kincstári előleget kell felvennie - mondta Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora a Napi Gazdaságnak adott interjúban.

A 123 milliárd forintos állami támogatáson felül további 47 milliárd forint célzott támogatásról tett ígéretet a kormány. Ehhez tartozik az a 10 milliárdos keret, amely a 2009−2011-es uniós pályázatok önrészét állná, ebből azonban eddig csak 3,9 milliárdot folyósítottak. Az adósságátvállaló és a ppp-alapok állapota eddig ismeretlen - magyarázta Mezey.

A 11 milliárd forintos felsőoktatási struktúraváltási alapba - amellyel a legrosszabb helyzetben lévő intézményeket húznák ki a bajból - eddig mindössze 2 milliárd forint érkezett. Az államtitkárság tájékoztatója szerint a fő részhez csak július után juthatnak az egyetemek. A "július után" azonban nem egy konkrét, pénzügyi, gazdasági szempontból értelmezhető időpont - mondta az elnök.

Ha nem kapja meg az ígért támogatásokat, az ELTE októberig húzhatja: a tavalyi normatívából az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint az ELTE-nek még 635 millió forint járna, az egyetem számításai szerint 893 millió. Emellett a kutatóegyetemi cím után járó összeg javíthatna az intézmény helyzetén, ebből azonban eddig egy fillért sem kapott. A plusz 2,2 milliárd forint év végéig lenne elég: az ELTE idei állami támogatása 4,5 milliárd forinttal kevesebb a tavalyinál.

Ahogy arról az eduline beszámolt, az egyetemen a hiányzó hallgatói normatíva miatt nem maradt keret a rászoruló hallgatóknak adható támogatásokra. A minisztérium közleménye szerint a 2012-es előirányzatok elszámolása után a valós számok alapján minden egyetem megkapja a támogatását.

Mezey elmondta: a nemzetközileg elismert kutatóegyetemekre jutott az egész országos zárolás csaknem 10 százaléka, ami cáfolni látszik a kormányzatnak azt az elképzelését, amely a minőségi oktatásra helyezné a hangsúlyt. Az elnök szerint a kétségbeejtő helyzetben lévő intézményeket nem a sikeres intézmények rovására kellene támogatni.

Mezey szerint az állam a segélyért cserébe szerkezeti módosításokat vár, de nem fogalmazza meg, hogy pontosan mit ért ez alatt. "Először meg kell alkotni a felsőoktatási stratégiát, és ehhez kell hozzárendelni az állami szabályozókat és támogatásokat" - tette hozzá az elnök, aki szerint "Magyarország igazi kitörési pontja a felsőoktatás, a magyarok agyat, értelmet, intelligenciát tudnak külföldre eladni, ezért végtelenül kár lenne veszni hagyni ezt az ágazatot".

Arra a kérdésre, hogy miért nem állnak fel a tárgyalóasztaltól, az MRK elnöke azt mondta: van egy ígéretük, hogy amennyiben a felsőoktatási kerekasztal megalkotja az ágazati stratégiát, és ez a koncepció eloszlatja a politikai aggályokat, akkor erre építve közösen kidolgozhatók a finanszírozás alapelvei. "Felelőtlenség lenne felállni, és engedni, hogy a tervet nélkülünk dolgozzák ki" - tette hozzá.

A kancellária rendszeréről Mezey elmondta: Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár ígérete szerint az MRK nélkül nem tárgyal a kérdésről, ha ez mégis megtörténne, az a bizalom halálát jelentené. 2015. január 1-jéig biztosan nem születik meg a kancellári poszt. A tárgyalások pillanatnyilag abba az irányba mutatnak, hogy intézményenként egy fenntartói testület lesz, amelynek tagjai a kincstári biztos, a rektor és a gazdasági igazgató - tette hozzá az MRK elnöke.