Végleg befellegzett az egyetemisták egyéves szabadságának Felsőoktatás
Eduline

Végleg befellegzett az egyetemisták egyéves szabadságának

Egyre kevesebb diák engedheti meg magának, hogy az egyetem előtti vagy a végzést követő egy évet utazgatással töltse...

Maradnak a bőröndök a szekrényben? Egyre kevesebb diák indul világot látni

Egyre kevesebb diák engedheti meg magának, hogy az egyetem előtti vagy a végzést követő egy évet utazgatással töltse – adta hírül egy friss felmérés eredményét a The Telegraph.

Az érettségizők és frissdiplomások karrierlehetőségeit vizsgáló High Fliers Research szerint ma már nyolcból csak egy hallgató tervezi, hogy a következő egy évben szabadságot vesz ki, vagy a nyáron egy távoli országban önkénteskedik majd. Ez az arány az elmúlt egy évtizedben kétharmadával csökkent.

Mi az a gap year?

Gap year – az angolszász országokban így nevezik azt az egyéves „szünetet”, amelyet a középiskola után, de még az egyetem vagy főiskola elkezdése előtt iktatnak be a diákok, és amelyet rendszerint utazással, külföldi munkával, önkénteskedéssel vagy nyelvtanulással töltenek.

Bár a gap year az 1960-as évek óta Nagy-Britanniában a legnépszerűbb, az utazási irodák adatai szerint az Egyesült Államokban, Kanadában, Új-Zélandon és Ausztráliában egyre többen döntenek úgy, hogy egy évre szüneteltetik tanulmányaikat. A gap yearről szóló összefoglalónkat itt olvashatod.

A felmérés szerint a legtöbb diák azért mond le a gap yearről, az egyéves szabadságról, mert tart a válságtól: úgy véli, akadályozná a karrierjében a tizenkét hónapos kihagyás, ezért inkább minél hamarbb jól fizető állást keresnek maguknak, hogy bebiztosítsák a jövőjüket.

Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt két évben ugrásszerűen, 40 százalékkal nőtt a diplomás munkahelyre pályázó frissdiplomások aránya. Egy végzős átlagosan hét munkahelyre adja be a jelentkezését már azelőtt, hogy lediplomázna – állítja a tanulmány.

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban? Nyelvtanulás Kurucz Tünde

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban?

Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.