Megmutatjuk, mit kell tudni az Erasmus+ programról: mit jelent, hogyan lehet kiutazni.

Az Európai Unió legnagyobb csereprogramja az Erasmus+, amellyel egy-két féléves külföldi részképzésen, illetve szakmai gyakorlaton vehettek részt. A kint elvégzett kurzusok itthon is beszámítanak a tanulmányaitokba.

Minden hallgató egyszer utazhat ki részképzésre és egyszer szakmai gyakorlatra - egyszerre legalább két hónapot, egy képzési cikluson belül maximum 12 hónapot tölthettek külföldön Erasmusszal. A "kombinált időszak" azt jelenti, hogy ugyanabban az intézményben, egymás után elvégzitek a részképzést és a gyakorlatot is.

A programban az EU tagországain kívül Macedónia, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország vesz részt teljes jogúként. De vannak még partner országoki (elsősorban a felsőoktatási együttműködések esetében): Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Szerbia, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Örményország, Moldova, Ukrajna, Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina, Szíria, Tunézia, Oroszország.

A fogadó intézményben nem kell tandíjat fizetni, a kiutazó hallgatók nagy része pedig Erasmus-támogatást is kap. A külföldi tapasztalat előnyt jelent az álláskeresésnél is: erről itt olvashattok.

Jelentkezési határidők

Általában már a tervezett kiutazást megelőző tanévben jelentkeznetek kell az ösztöndíjra a saját egyetemeteken, főiskolátokon - attól függetlenül, hogy az őszi vagy a tavaszi félévre pályáztok. Ha ez utóbbira maradnak intézményközi szerződésekben rögzített helyek, szeptemberben kiírhatnak pótpályázatot is. Szakmai gyakorlati pályázatot a legtöbb felsőoktatási intézmény évente több alkalommal vagy akár folyamatosan meghirdet. Alapszakosok legkorábban a második évükben utazhatnak ki részképzésre - szakmai gyakorlatra azonban már az első évben is.

Először általában a Neptunban/ETR-ben kell jeleznetek, hogy pályázni szeretnétek, a dokumentumokat pedig a tanszéki vagy az intézményi Erasmus-koordinátornak kell leadnotok.

Ha részképzésre szeretnétek kiutazni, a saját intézményetek partneregyetemei közül választhattok egy-három intézményt, a sorrend megjelölésével. Szakmai gyakorlat esetén ti választhatjátok ki, hogy hol szeretnétek dolgozni, de érdemes megkérdezni a tanszéken, milyen kapcsolataik vannak. Szakmai és non-profit szervezetek, illetve egyetemek jöhetnek szóba. További infókat itt találtok.

Milyen dokumentumokat kell beadni?

A pályázathoz csatolnotok kell a szakmai önéletrajzot, illetve egy motivációs levelet és tanulmányi tervet, szakmai gyakorlat esetén motivációs levelet és munkatervet - magyarul, illetve a külföldi tanulmányok nyelvén.

Ezeket az európai sablonok szerint kell megírnotok, amelyeket a saját intézményetek honlapjáról tölthettek le. A motivációs levélben le kell írnotok, miért szeretnétek az adott egyetemre járni vagy az adott munkahelyen dolgozni, illetve az adott országba kiutazni (nyelvtanulás, érdeklődés a kultúra iránt stb.). Ki kell térnetek arra is, hogyan illeszkedik a külföldi részképzés vagy szakmai gyakorlat a tanulmányaitokhoz, hogyan profitálhatnátok belőle, és milyen eddigi eredmények alapozzák meg a kiutazásotokat. Ezek előtt mindenképp nézzétek meg a kinti egyetem honlapját, és vegyétek a fáradtságot, hogy ha különböző országokba adjátok be, akkor más-más motivációs levelet írjatok.

A pályázathoz csatolnotok kell a nyelvvizsga-bizonyítványaitok fénymásolatát, illetve a különböző igazolásokat a szakmai és közéleti tevékenységeitekről (például OTDK-oklevél fénymásolata). Az Erasmus+ programban a nyertes pályázóknak a leggyakoribb idegen nyelvekből egy online szintfelmérő tesztet is ki kell tölteniük, és lehetőséget kaphatnak a kinttartózkodásuk alatti folyamatos nyelvi támogatás igénybevételére.

Kiutazás

Az utazás költségét az Erasmus-program nem állja, a jegyet nektek kell megvásárolnotok. Érdemes már hetekkel, hónapokkal előre megvenni a repülő- vagy vonatjegyet: így akár több tízezer forintot spórolhattok.

Kollégium vagy albérlet

Ha részképzésre mentek, a legtöbb fogadó intézményben pályázhattok kollégiumi helyre: ennek már hónapokkal a kiutazás előtt érdemes utánanézni, ugyanis pillanatok alatt elkelnek a férőhelyek. Ha lecsúsztok a koliról, érdeklődjetek a kinti egyetemnél, milyen közvetítőket ajánlanak, és nézzétek meg a honlapot is, gyűjtik-e ott a lakáshirdetéseket - több helyen van külön részleg az erasmusosok lakhatási problémáinak megoldására, illetve fordulhattok a külföldi hallgatókkal foglalkozó irodához és a diákszervezetekhez is.

Kitől kérhettek segítséget?

Ha valamilyen nehézségbe ütköztök, először mindig a kinti koordinátorokat érdemes megkeresnetek - ő tovább tud irányítani a megfelelő személyhez. Ha szakmai gyakorlatra utaztok ki, vagy nem a tanulmányaitokkal kapcsolatos a problémátok - például ellopták a magyar személyiteket -, a magyar nagykövetségen kérhettek segítséget.