Kötelező tagdíjat akart kiírni a Debreceni Egyetem a sportolásért Felsőoktatás
Eduline

Kötelező tagdíjat akart kiírni a Debreceni Egyetem a sportolásért

Akkor is be kellett volna fizetni a 4500 forintos díjat, ha egyáltalán nem jár a hallgató sportfoglalkozásra. Ki is verte a biztosítékot.

A Debreceni Egyetemi Hallgatói Önkormányzat javasolta az egyetem bevételének növelése érdekében, hogy minden nappali tagozatos hallgató legyen automatikusan tagja egy egyetemi sportkörnek. A szeptember 30-i döntésről csak az utolsó pillanatban tájékoztatták a hallgatókat, ráadásul az üzenetben az is szerepelt, hogy ennek az automatikus tagságnak a díja 4500 forint - írja az Átlátszó Oktatás.

Ennek kapcsán sok hallgatóban felsejlik az örök Woody Allen klasszikus:

"Sohasem lennék egy olyan klubnak a tagja, amelyik elfogadna engem tagjának."

Rövidesen tiltakozó hangvételű üzenetek jelentek meg az egyetemi fórumokon és közösségi oldalakon, számonkérve, hogy azoknak ugyan miért is kellene fizetni, akik nem veszik igénybe a sportlétesítmények szolgáltatásait. Egyeztetésre hívták a Szenátus tagjait - akik nem jelentek meg -, valamint alacsonyabb fórumokon a HÖK felé is jelezték panaszukat. Rövid időn belül 1600 fősre duzzadt a díj bevezetése ellen tiltakozók száma.

A szerveződő tiltakozás hatására inkább visszavonulót fújtak. Mivel csak október végén lesz szenátusi ülés, így addig felfüggesztik a díj kivetését a hallgatók felé. A képviseleti rendszerről árulkodik, hogy "az egyetemi vezetőknek és dolgozóknak, köztük a Szenátus tagjainak, a sportköri tagság továbbra is opcionális maradt."

Tüntetnének is a szegedi hallgatók, hogy kevesebb órára kelljen járni

A szegedi bölcsészkar szigorított az előadások látogatásának feltételein, az órák felére be kellene járni. A hallgatói önkormányzat szerint szabálytalan a döntés, így utcára is vonulnának. A Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzat elutasítóan reagált arra, hogy a jövőben a bölcsészkar diákjai legfeljebb hat órát hagyhatnak ki az egyetemi előadásokból (ez a félév felét jelenti).

 

Kínai, japán, koreai, finn, svéd vagy katalán - ilyen ritka idegen nyelvek közül is válogathattok az ország legjobb középiskoláiban Közoktatás Székács Linda

Kínai, japán, koreai, finn, svéd vagy katalán - ilyen ritka idegen nyelvek közül is válogathattok az ország legjobb középiskoláiban

Az angol mellé a legtöbben a németet választják második idegen nyelvként, hiszen a magyarországi középiskolák többségében csak ezt, vagy esetleg franciát, spanyolt vagy olaszt lehet. Vannak azonban olyan intézmények is, ahol ritkább idegen nyelveket is tanítanak, például oroszt, kínait, japánt vagy koreait. Megnéztük, milyen ritka idegen nyelvek közül válogathattok az ország legjobb középiskoláiban.