A hallgatói szerződésről szóló megállapodással rendeződhetnek a viszonyok a felsőoktatásban, a Felsőoktatási...
Döntöttek a hallgatói szerződés 2.0-ról
A hallgatói szerződésről szóló megállapodással rendeződhetnek a viszonyok a felsőoktatásban, a Felsőoktatási Kerekasztal pedig folytathatja munkáját az oktatás minőségének javításáért – mondta Klinghammer István felsőoktatási államtitkár a a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Ahogy korábban megírtuk, a hallgatói szerződés helyett az állami ösztöndíjas hallgatóknak nyilatkozatot kell majd aláírniuk, amelyben vállalják, hogy a végzést követő húsz éven belül Magyarországon dolgozzák le a tanulmányi idejüket.
A felsőoktatási államtitkár szerint háromféle módon lehet tanulni Magyarországon felsőoktatási intézményben: állami ösztöndíjjal, önköltségesként és a Diákhitel2-vel, az ösztöndíjasok hazai munkaviszonyának időtartamát pedig az Oktatási Hivatal ellenőrzi majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatszolgáltatása alapján.
Az államtitkár szerint a felsőoktatásban a "minőséget kell finanszírozni", „nem szabad olyan szakokkal zsákutcába vinni a hallgatókat, amelyeket a társadalom nem igazol vissza, nem igényel", ezért a kerekasztalon a továbbiakban stratégiai kérdésekről, a szakok struktúrájáról fognak tárgyalni.
Közelebb kerültünk a nyugvóponthoz, ami mindenkinek az érdeke – mondta Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökségi tagja, aki ésszerű kompromisszumnak nevezte a hallgatói szerződésről szóló a megállapodást.
Megjegyezte ugyanakkor: a papír aláírásával a hallgatói szervezet szerint nem oldódnak meg a felsőoktatás problémái, viszont az egyezséggel lehetőség nyílik arra, hogy a Felsőoktatási Kerekasztal a továbbiakban a diplomák értékét, a munkaerőpiaci lehetőségeket és a felsőoktatás minőségét érintő kérdésekkel foglalkozzon, így a fontosabb problémákra lehet koncentrálni.
