A különböző egyetemi rangsorokat világszerte óriási érdeklődés követi. „A módszertanról és a kialakult sorrendekről vita folyik a különböző blogokon és közösségi oldalakon, azonban kétségtelen, hogy mindenki figyelemmel kíséri a legújabb toplistákat” – írja Phil Baty a University World News portálon megjelent cikkében.

Az egyik legnevesebb rangsort, a THE-listát összállító Times Higher Education című lap szerkesztője szerint ezt bizonyítja, hogy a 2011-es világranglista közzétételét követő 24 órában több mint kétmillió látogatójuk volt – egy hónap alatt pedig mintegy 10 millióan voltak kíváncsiak a listára. A THE-rangsorról szóló összefoglalónkat itt olvashatod.

Phil Baty szerint a rangsorok nemcsak a pályaválasztás előtt álló diákoknak szólnak, hanem segíthetnek az egyetemi karoknak, hogy új partneri viszonyokat alakítsanak ki a kutatás területén, emellett módosíthatják az intézményvezetési, sőt az oktatáspolitikai stratégiákat is.

„A rangsorok tökéletes visszajelzést adnak a felsőoktatási intézmények nemzetközi versenyéről, így hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az egyetemek a lehető legjobban működjenek” – idézi Baty Ben Wildavsky oktatási szakértőt.

A listavezető intézmények kétségtelenül hatalmas hírnévre és elismerésre tesznek szert évről évre, ez pedig számtalan előnnyel jár: nő a népszerűségük a felvételizők körében, meg tudják tartani a legjobb üzleti és tudományos partnereket, és bőkezű támogatókra is számíthatnak – véli Phil Baty.