Év végéig kiderül, hány egyetem és főiskola kap pluszpénzt Felsőoktatás
Eduline

Év végéig kiderül, hány egyetem és főiskola kap pluszpénzt

Kiemelt kormányzati törekvésnek nevezte a hallgatói tehetséggondozást a felsőoktatási helyettes államtitkár egy...

Kiemelt kormányzati törekvésnek nevezte a hallgatói tehetséggondozást a felsőoktatási helyettes államtitkár egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón. Maruzsa Zoltán elmondta: jövőre több milliárdos plusz forráshoz juthatnak majd a kutatóegyetemek, karok, illetve az alkalmazott kutatások főiskolái.

A vonatkozó kormányrendelet nyáron már elkészült, kiadása a finanszírozási keretszámokkal együtt várható. Jelezte: a fenti kategóriák többmilliárdos pluszforrást jelentenek majd az intézmények jövő évi támogatásában.

A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint az MTA és az akkreditációs bizottság közreműködésével jelenleg zajlik az intézmények minősítése. A minősítés során felhasználják egyebek között a K+F statisztikákat, és az intézményfejlesztések anyagait. Hozzátette: abban bízik, hogy legkésőbb december-januárra lezárulhat a minősítés folyamata.

Kitért arra is, hogy a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) rendszerén keresztül két pályázati felhívást tettek közzé, ami összesen több mint 11 milliárd forintos forrást jelent majd a következő két évben hazai tehetséggondozásra, rövid szakmai tanulmányutakra. Maruzsa Zoltán azt ígérte, hogy további anyagi források előteremtésén dolgoznak majd.

Mezey Barna, az ELTE rektora úgy fogalmazott: "az egyetem nem egyszerű iskola", és az egyik legnagyszerűbb feladata a tehetségek kiválasztása, gondozása, és "mentése. A Magyar Rektori Konferencia elnöke kiemelte a kutatások segítését és tanulmányaik után a hallgatók továbblépésének támogatását.

A rektor a hazai tudományos diákköri mozgalmat unikumnak nevezte, amely Magyarországon hatalmas mozgalommá, a tehetség-kiválasztás fórumává nőtte ki magát. Legfontosabb erénye, hogy önkéntes szerveződés, a hallgatók maguk vállalják a kutatómunkát. Ez az, ami valódi eredményeket hoz és hozhat a jövőben - mutatott rá a rektor.

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) vezetője arról beszélt, hogy tehetségekben gazdag ország Magyarország, ugyanakkor "a tehetségeinket eltékozoljuk". Azt a célt tűzték ki, hogy a jövőben egyetlen tehetség se vesszen el, és később a felsőoktatásban is figyeljenek rá - emelte ki, hozzátéve: az OFI-nál Nemzeti Tehetségfejlesztő Központ jött létre, ahol a különböző közoktatási versenypályázatok gondozása történik. Szeretnék összegyűjteni a versenyek győzteseit, illetve a jó eredményeket elérőket, és egy tehetségkatasztert összeállítani - jelezte.    

Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) elnöke kitért arra, hogy október 26-án és 27-én Győrben Hallgatói kiválóság - tehetséggondozás - TDK címmel kétnapos fórumot tartanak. Az OTDK ülését pedig jövő tavasszal rendezik; eddig 1800-an jelentkeztek, és összesen mintegy ötezer nevezőre számítanak. Mint megjegyezte: a felsőoktatás minősítésében nagyon fontos a kutatók, akadémikusok száma, de emellett ugyanilyen fontos a kibocsátott tehetségek száma is.

Kínai, japán, koreai, finn, svéd vagy katalán - ilyen ritka idegen nyelvek közül is válogathattok az ország legjobb középiskoláiban Közoktatás Székács Linda

Kínai, japán, koreai, finn, svéd vagy katalán - ilyen ritka idegen nyelvek közül is válogathattok az ország legjobb középiskoláiban

Az angol mellé a legtöbben a németet választják második idegen nyelvként, hiszen a magyarországi középiskolák többségében csak ezt, vagy esetleg franciát, spanyolt vagy olaszt lehet. Vannak azonban olyan intézmények is, ahol ritkább idegen nyelveket is tanítanak, például oroszt, kínait, japánt vagy koreait. Megnéztük, milyen ritka idegen nyelvek közül válogathattok az ország legjobb középiskoláiban.