Csütörtökön kezdődik az idén 86. alkalommal megrendezett könyvhét, a Vörösmarty téren több mint háromszáz új kötetet mutatnak be. Ebből válogattunk ki most ötöt.

Luca Cognolato, Silvia Del Francia: A láthatatlan hős

Az ifjúsági regényként íródott A láthatatlan hős a magyarországi holokauszt egy példaértékű történetét meséli el. Az olasz Giorgio Perlasca a második világháború idején Budapesten dolgozott húskereskedőként, és régi barátjának, a spanyol nagykövetnek segített a zsidók számára kialakított védett házak megszervezésében. Amikor a nagykövet kénytelen elhagyni az országot, úgy tűnik, lehetetlen lesz megvédeni a követség oltalma alatt álló zsidókat, így Perlasca merész színjátékba kezd: az új spanyol konzulnak adja ki magát.

Csányi Vilmos: Íme, az ember

Csányi Vilmos nem véletlenül Magyarország legismertebb etológusa, már több könyvvel bizonyította, hogy lehet olvasmányosan, rengeteg humorral beszélni a tudományról és saját magunkról. Ezúttal nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja a kérdést: mi teszi emberré az embert? A szabálykövetésről, a nyelvhasználatról, a tárgyakhoz való vonzódásról, az engedelmességről, a rangért folytatott küzdelemről, de főleg az ember kultúraképző képességéről ír érthetően, szemléletes példákkal, hogy még annak is izgalmas legyen a biológia és pszichológia, akitől ez még a középiskolában is távol állt.

Csiffáry Gabriella: Szétrajzás

A Szétrajzás alcímében is a híres magyar emigránsok kézikönyve. Csiffáry Gabriella, a Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa több évtizede kutatja a magyar szellemi élet jeles képviselőinek írásos emlékeit. Ezúttal az elmúlt évszázad magyar értelmiségének emigrálását dolgozza fel, olyan színészekkel, írókkal, filmesekkel, tudósokkal és művészekkel, akik politikai okból vagy a jobb élet reményében hagyták el Magyarországot, és külföldön találták meg a sikert. Köztük van Joseph Pulitzer, Andre Kertesz és Victor Vasarely is.

Gyömrői Edit: Szemben az árral

Gyömrői Edit, József Attila pszichoterapeutája németül írt, magyarul most először megjelenő önéletrajzi regényből kiderül, hogy milyen erők sodorták Európa és a világ nagy városaiba a kalandos életű asszonyt, akihez a költő hol szerelmesen vádló, hol szerelmesen becéző költeményeit címezte. A Kommün Budapestjén, a két háború közötti Bécsben és Párizsban, a náci hatalomátvétel Berlinjében, majd Ceylonban, végül pedig egy Amerikába tartó teherszállító hajó fedélzetén játszódó, számos önéletrajzi elemet tartalmazó regény azt bizonyítja, hogy Gyömrői Edit méltó volt erre a szerelemre.

Nádasdy Ádám: A vastagbőrű mimóza

Nádasdy Ádám, az ELTE elismert nyelvész professzora 2014-ben többször írt az Élet és Irodalomba a homoszexualitásról, melegekről, saját melegségéről, most többek közt ezeket gyúrták össze könyvvé, amelyhez Eszterházy Péter írt fülszöveget. Nádasdy leszögezi, hogy amit valaki a hálószobában csinál, az magánügy, de hogy milyen párkapcsolatban él és kivel, házasságban vagy élettársi kapcsolatban, az már több ennél. A kötet összességében optimista, mint a Férfiszoba című írás, amelyet Kulka János olvasott fel a könyv bemutatóján - itt a társasház lakói egy ominózus látogatás után elfogadják az új szomszédok homoszexualitását.

"[David Cameron] azt mondta, azért támogatja a melegházasságot, mert konzervatív. Konzervatív elv, hogy valaki kötelezze el magát tartósan, állapodjon meg, vállaljon hosszú távú felelősséget. Álljon a világ elé: nekem ez van, kérem, én itt lakom, ezzel vagyok együtt" - mondta el Nádasdy a hvg.hu-nak a könyv megjelenése kapcsán adott interjúban.

Korábbi könyvajánlóinkat itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!